Sziasztok, jöttem! Már tegnap fel akartam tenni a részt, de
elment a net, de attól függetlenül megírtam Word-be,hogy ne halogassam még
tovább. Mivel utoljára hétfőn volt rész ezért tettem előbbre egy nappal.
Előreláthatólag pénteken és kedden lesz új rész:DA szavazást kiraktam remélem
fogtok szavazni és nem haragszotok meg, azért mert csak egy címet vártam meg,
de tényleg nagyon passzol a történethez, ami eddig megvan vázlat
pontokban:DVégezetül jó olvasást:D
Ui.:A komment és a tetszik, határokat megszüntetem, mert fölösleges, mivel akinek tetszik az ír vagy pipál, akinek meg nem annak meg Viszontlátás;D
Megsemmisültem. Tudtam, hogy egy-két hónapnál tovább nem maradunk, de miért pont akkor kell, ennek megtörténnie mikor minden sínen van?
Ui.:A komment és a tetszik, határokat megszüntetem, mert fölösleges, mivel akinek tetszik az ír vagy pipál, akinek meg nem annak meg Viszontlátás;D
Megsemmisültem. Tudtam, hogy egy-két hónapnál tovább nem maradunk, de miért pont akkor kell, ennek megtörténnie mikor minden sínen van?
-Ezt nem hiszem el! Miért pont most mikor az életem kezd
helyre jönni?Miért kellet akkor egyáltalán elköltöznünk, ha úgy is vissza kell
menni?Miért nem szóltatok,hogy:Hé, kicsim ne tervezz hosszú távra, mert olyan
nem lesz?Mit mondjak szépen elcsesztetek mindent!Értitek?Mindent!-kiabáltam
anyuval és apuval végre az anyanyelvemen. Fura volt újra használni, de nem
akartam,hogy Harry is értse, miket vágok a fejükhöz.-Köszönöm mit ne mondjak,
kedvesek vagytok.De ha nekem vissza kell mennem nem, fogok veletek élni.Nem.-néztem
mélyen apa szemébe.Tudtam,hogy őt ezzel meghatom és talán kitalál valamit.
-Ezt mégis,hogy érted?-nézett félve rám anya.Rászegeztem
tekintetem majd elé álltam.
-Albérletben fogok lakni vagy Bo-val keresünk egy kisebb
házat vidéken.-fúrtam mélyen tekintetem az övébe is.Köpni nyelni nem tudtak a
szüleim.-Elcsesztetek ezzel mindent.Az életemmel együtt.-rohantam fel sírva a
szobámba.Ajtómat hangosan becsaptam magam mögött,hátam a falnak támasztottam és
zokogva csúsztam le az mentén.Most talán könnyebb lenne elmennem ha nem
ismertem volna meg Harryt akkor este.És mind ennek már lassan 1 hónapja.Alig
tűnik pár napnak-kivétel az a borzalmas egy hét-és most itt tartunk.Mikor már
végre boldogok lehetnénk együtt mint derült égből villámcsapás jön a
probléma.Térdeim felhúztam és fejem rá támasztottam.A külvilágból nem észleltem
semmit.Néha hallottam mikor valaki elment az ajtó előtt.Minden egyes alkalommal
felkaptam a fejem hátha Harry az,de sose ő volt.Gondolom már haza ment.Újra rám
tört a zokogás mikor eszembe jutott,hogy 2 hét és visszamegyünk.Ott a fal
mellet sírtam magam álomba.
Harry szemszöge
Pati még nem csinált ilyet-legalábbis előttem nem.Soha nem
láttam őt ennyire kiborulni.Féltem,hogy bármi rosszat tenne magával ezért
elindultam utána.Hallottam ahogy zokog.Legszívesebben én is ezt tettem volna de
csak az ő kedvéért erős maradtam.
-Harry-suttogta hátam mögül Balázs.-Hagyd most egy
kicsit.Lekel neki nyugodnia, mert addig nem lehet vele beszélni.-Tette kezét
vállamra.Hátra fordultam és láttam,hogy most legszívesebben ős is bemenne hozzá
és megvigasztalnál.Fejével biccentett a konyha felé és elindult lefelé.Még
egyszer ránéztem a szoba ajtóra majd követtem Balázst.Mikor leértem már két sör
volt a konyha pulton.Elvette mind kettőt és az egyiket a kezembe adta.Leültünk
egy egy székre és csak iszogattunk.
-Haver lehetne egy kérdésem?-törte meg Ő a
csendet.Bólintottam majd folytatta.-Látom rajtad,hogy szereted a hugom.De ha
anyuék nem engedik,hogy Pati itt maradjon és Ő is haza költözne, mit tennél?-Nézett fel rám.Elgondolkodtam
egy kicsit.Olyan gondolatok futottak végig agyamon,hogy itt hagyok csapot papot
és lelépek,hogy csak vele lehessek,ám ezt hamar ki is vertem a fejemből mivel
ezt nem tehetem meg se a rajongókkal se a srácokkal.A távkapcsolatok általában zátonyra
futnak szóval azt is kizártam.Maradt egy választás de azt soha nem tenném meg
vele.Tudom,hogy összeomolna és akkor bármit képes lenne csinálni magával.Kívül
mindenkinek a kemény és érzéketlen részét mutatja de Ő valójában nem ilyen.Egy
kicsit félénk de nagyszájú lány.
-Nem tudom,sok megoldás van de egyik sem olyan,hogy az jó
lenne számára vagy a kapcsolatunknak.-hajtottam le a fejem.-Megnézem mi van
vele oké?-néztem fel újra Balázsra.
-Rendben.-bólintott majd elindult fel a szobájába.Gyorsan
lehúztam a megmaradt sörömet,majd én is követtem őt.Mikor benyitottam nem
láttam az ágyába ezért benéztem a fürdőbe de ott sem volt.Kezdtem már
megijedni,hogy elment vagy bármi mikor megláttam Őt az ajtó mögött.Lábait
szorosan tartotta a kezével.Mellé ültem és átkaroltam.Nem csinált semmit ezért
jobban megnéztem őt és akkor esett le,hogy elaludt.Egyik kezem a hátára míg í
másikat a térde alá csúsztattam és ölembe vettem őt.Elvittem az ágyáig majd
leraktam őt.Ráterítettem a takaróját majd átsétáltam másik oldalára és bebújtam
mellé.Ahogy észre vett szorosan hozzám bújt és motyogott valamit de nem
értettem.
~*~
Szeme égették a nap sugarai.Hunyorogva nyitottam ki őket és
néztem körbe.Pati még mindig békésen aludt a kezem ölelve.Elmosolyodtam rajta
és adtam a feje búbjára egy puszit.Óvatosan lehámoztam őt a kezemről mire
morogva átfordult másik oldalára.Halkan felkuncogtam majd felálltam.Elmentem az
ablakhoz,kinéztem rajta és láttam, ahogy Balázs elhúz.Behúztam a függönyt ás
vissza mentem Pati mellé.Lefeküdtem az eddigi helyemre és abban a pillanatban
ahogy elhelyezkedtem Ő felém fordult és átkarolt.Elmosolyodtam rajta és kezem
derekára simítottam.
-Szia.-nézett fel rám álmosan.
-Jó reggelt álom szuszék.Hogy aludtál?-tudakoltam meg
finoman.
-Fogjuk rá,hogy jól.-rántotta meg a vállát már amennyire
tudta.
-Este beszéltem Balázzsal és valami olyasmit mondott,hogy
anyudék gondolkoznak valamin.-mosolyogtam rá.
-Nem érdekelnek.Miattuk nem lehetek veled.-mondta
közömbösen.Tudtam,hogy haragszik akkor viselkedik így.
-Próbálj meg velük beszélni hátha…-néztem rá kiskutya
pofival.
Pati szemszöge
Nem hiszem el,hogy képes volt rá.Megegyeztünk,hogy nincs,
kiskutya pofi mivel nem tudok neki ellen állni,ahogy most sem.Szem forgatva
mentem el a szekrényemhez és vettem ki egy szettet.Bevonultam velük a fürdőbe
és a tegnapi ruhát levettem magamról.Beálltam a zuhany alá és folyattam magamra
a meleg vizet.Hirtelen két kezet éreztem derekamon majd belecsókolt a
nyakamba.Maga felé fordított majd megcsókolt.Kezeit combom alá csúsztatta és
egy mozdulattal a karjaiba kapott.Lábaim csípője köré tekertem míg kezemmel
erősen kapaszkodtam a nyakába.Elzárta a vizet majd bevitt a szobámba.Óvatosan
lerakott az ágyra és rám gördült.Nem éreztem még ilyen bizsergést egyetlen
fiúmnál sem de Ő teljesen más.
-Biztos,hogy akarod?-nézett a szemembe.
-Igen.De még mielőtt ezt megtesszük ígérj meg nekem
valamit.Nem hagysz itt ez után és güzdünk a kapcsolatunkért.-néztem rá.
-Ígérem.És jó okom van rá.-Nevetett fel.-Szeretlek.-suttogta
fülembe majd megharapta a fülcimpám.Eddigi életem egyik legjobb reggele
volt.Lihegve dőltünk egymásra és próbáltuk szabályozni a légzésünket.Harry
hátam simogatta aminek hála hamar el is aludtam.
~*~
Mikor felébredtem Harry sehol sem volt.Már kezdtem azt
hinni,hogy itt hagyott, de ez a gondolat hamar eltűnt a fejemből mikor bejött
egy nagy tálca kajával.
-Jó étvágyat.-Tette az ölembe a sok finomságot és
megcsókolt.Leült vedlem szembe és nézte ahogyan eszem.
-Nem kérsz?-toltam kettőnk közé a tálcát megrázta a fejét,
de én nem hagytam annyiban.Egy falat rántottát akkor is a szájába nyomtam.
-Oké talán még is kérek.-jött közelebb hozzám.Egymást etetve
fogyasztottuk el a reggelit.Kiszálltam az ágyból és újra bementem a fürdőbe
felöltözni.Mikor kész lettem kimentem és levetettem magam az ágyamra.Visszagondolva
a történtekre elmosolyodtam.Életem eddigi legjobbja volt.
-Kicsim nekem mennem kéne a stúdióba, de nem akarlak egyedül
hagyni.-jött be Harry.-Szóval van kedved velem jönni?
-Ha nagyon szépen kéred talán.-álltam elé.
-Kérlek.-És megcsókolt.
-Meggyőztél-suttogtam ahogy elváltunk. Megfogta a kezem majd
lementünk.Elvettem a kulcsom majd oda dobtam neki.Megrázta a fejét és vissza
dobta nekem.Megvontam a vállam majd kisétáltam a kocsihoz. Bevágódtam a volán
mögé Harry pedig mellém.Beindítottam a kocsit majd elindultunk stúdióba.Mikor
odaértünk nem foglalkoztak velünk a rajongók.Tudják,hogy Harrynek fekete
kocsija van de az enyém fehér szóval nyert ügy.Hátra mentem a parkolóba és
megálltam az ajtónál.Haz gyorsan befutott én meg elmentem helyet keresni.Lou
kocsija mellet volt is hely szóval kihasználtam és odaálltam Leállítottam a
motort majd kiszálltam.Elindultam a bejárat felé és hála égnek zökkenő mentesen
be is értem.Ahogy beléptem az ajtón két kéz fonódott a derekamra.Elmosolyodtam
rajta majd szembe fordultam vele.
-Fiatalok gyertek el kéne kezdeni a felvételt.-szólt egy hang
hátam mögül.
-Megyünk Louis.-mondta Harry és megfogta a kezem majd
elindultunk Lou után.Mikor beléptem azonnal Liv Pez Dani és El támadott
le.Gyors ölelés és puszi után leültünk a kanapéra és hallgattuk a srácokat.
-You're perfect to me .-énekelte Harry a szemembe
nézve.Elmosolyodtam és egy könnycsepp folyt végig arcomon.Amint vége lett a
számnak kirohant hozzám és azonnal lecsapott az ajkaimra.
-Menjetek szobára.-jegyezte meg Zayn.Elpirulva hajtottam le
a fejem,szinte hallottam ahogy Zaynak leesik.-Ohh vagy már megvolt?
~*~
-Jöttünk.-kiáltottam el magam mikor beléptünk az ajtón.Nem
érkezett válasz így gondolom nem voltak itthon a szüleim.Beléptünk a nappaliba
és megláttam őket.Anya épp telefonon beszélt valakivel apa pedig a laptopot
bújta.
-Rendben köszönöm és hamarosan jelenkezünk.-tette le anyu a
telefont.-Jó,hogy jöttök.Kicsim beszélni szeretnék veled.Harry ugye nem
haragszol?-nézett a mellettem álló barátomra.Ő mosolyogva megrázta a fejét.Anyu
intett,hogy mennyek vele a konyhába.Tettem amit kért és követtem őt.
-Mondjad.-szólaltam meg flegmán.
-Kicsim tudom,hogy haragszol ránk de nincs más választásunk.-kezdett bele de közbe vágtam.
-Mindig van választási lehetőség de ti mindig féltek a kihívástól és pontosan ezért nem gondolkoztok azon apuval,hogy itt maradjak.Nagyon jól tudjátok,hogy mit jelent számomra az egész ami itt van.Nekem már itt van az életem.Tudod az otthon az ott van hova szívesen mész és tudod,hogy olyan emberek várnak ott akik szeretnek és akiket viszont szeretsz.Nem mondom azt,hogy ez nem így volt Pesten de ez megváltozott.Nekem már itt van az otthonom és nem ott. Ha ezt nem tudod felfogni legyen vissza megyek veletek de akkor elég,sok minden meg fog változni.-kezdtem kiabálva ám a végére zokogásban törtem ki.Anyu üres szemmel bámult rám ám ez nem tartott sokáig.
-Kicsim nagyon sajnálom de féltünk és velünk fogsz jönni akár tetszik akár nem.-jelentette ki. Elég sok ész kellet ahhoz,hogy a filmekből kiszedett mondatot elmondja.Nagyot csaptam a pultra,majd mit sem törődve kirohantam a kertbe.Harry tőlem messze sétált fel s alá.Féltem ettől az egésztől de nem tudtam mit csinálni.Azt kellet tennem amit a szüleim mondanak.Közelíteni kezdtem felé ám mikor meghallottam,hogy telefonál megálltam.Nem szerettem volna hallgatózni de erre kíváncsi voltam.
-Anyu nem érted ilyet még nem érezte,soha.Mikor meglátom vagy vele vagyok a felhők felett érzem magam 3 méterrel és bármit megtennék azért,hogy megvédhessem őt.Szeretem érted és nem tudom mi lesz velem nélküle.-sírt.Miattam.Én tehetek erről az egészről.-Nem,nem tudom,lehet jót tenne az otthoni levegő de nekem rá is szükségem van.Majd meglátom mennyi szabadidőm lesz.Szia és szeretlek.-tette le a telefont.Arcomon végig csordultak a könnycseppek.Mikor felém fordult oda sétáltam hozzá s szorosan bújtam meleg védelmező testéhez.Mind a ketten rázkódtunk a sírástól.Őrjítően fájt a tudat,hogy korán sőt túl korán vége ennek a gyönyörű álomnak.Lehet ha akkor nem találkozunk vagy csak nem valljuk be egymásnak az érzéseinket könnyebb lenne majd az elválás.
-Mindig van választási lehetőség de ti mindig féltek a kihívástól és pontosan ezért nem gondolkoztok azon apuval,hogy itt maradjak.Nagyon jól tudjátok,hogy mit jelent számomra az egész ami itt van.Nekem már itt van az életem.Tudod az otthon az ott van hova szívesen mész és tudod,hogy olyan emberek várnak ott akik szeretnek és akiket viszont szeretsz.Nem mondom azt,hogy ez nem így volt Pesten de ez megváltozott.Nekem már itt van az otthonom és nem ott. Ha ezt nem tudod felfogni legyen vissza megyek veletek de akkor elég,sok minden meg fog változni.-kezdtem kiabálva ám a végére zokogásban törtem ki.Anyu üres szemmel bámult rám ám ez nem tartott sokáig.
-Kicsim nagyon sajnálom de féltünk és velünk fogsz jönni akár tetszik akár nem.-jelentette ki. Elég sok ész kellet ahhoz,hogy a filmekből kiszedett mondatot elmondja.Nagyot csaptam a pultra,majd mit sem törődve kirohantam a kertbe.Harry tőlem messze sétált fel s alá.Féltem ettől az egésztől de nem tudtam mit csinálni.Azt kellet tennem amit a szüleim mondanak.Közelíteni kezdtem felé ám mikor meghallottam,hogy telefonál megálltam.Nem szerettem volna hallgatózni de erre kíváncsi voltam.
-Anyu nem érted ilyet még nem érezte,soha.Mikor meglátom vagy vele vagyok a felhők felett érzem magam 3 méterrel és bármit megtennék azért,hogy megvédhessem őt.Szeretem érted és nem tudom mi lesz velem nélküle.-sírt.Miattam.Én tehetek erről az egészről.-Nem,nem tudom,lehet jót tenne az otthoni levegő de nekem rá is szükségem van.Majd meglátom mennyi szabadidőm lesz.Szia és szeretlek.-tette le a telefont.Arcomon végig csordultak a könnycseppek.Mikor felém fordult oda sétáltam hozzá s szorosan bújtam meleg védelmező testéhez.Mind a ketten rázkódtunk a sírástól.Őrjítően fájt a tudat,hogy korán sőt túl korán vége ennek a gyönyörű álomnak.Lehet ha akkor nem találkozunk vagy csak nem valljuk be egymásnak az érzéseinket könnyebb lenne majd az elválás.