Novella#1 Merry Christmas Harry!

Sziasztok! Mivel itt a karácsony ezért gondoltam megleplek titeket egy rövid novellával. Senkit ne kavarjon össze, hogy másik szereplőt is bele vonok a sztoriba. Aki látta a Csontvárost annak kicsit ismerős lesz a szereplő és a neve.:) Tisztázzuk ebben a kis történetben semmi sem misztikus szóval az "új srác" sem Árnyvadász. Ez a kis szösszenet NEM  a történet része. Habár kitudja mit, hoz a jövő.:) Jó olvasást és kellemes karácsonyi ünnepeket.:)

Nincs is jobb dolog a télben mint a szakadó hóban, kézen fogva a barátoddal sétálni a hideg, fagyos parkban. Pár hónappal ezelőtt nem gondoltam volna, hogy egyszer Harry után boldog lehetek mással. Jace-szel teljesen kiegészítjük egymást. Mindent tud rólam és én is róla. Azt hiszem kijelenthetem, hogy teljesen megbízok benne. Miután újra láttam Harry-t toppant ő be. De komolyan. Lassan kilenc mindennek. Emlékszem mennyire meglepődtem amikor Olivia betoppant és bemutatta a bátyát, vagyis mostoha testvérét Jace-t. Harry-vel akkor döntöttünk úgy, hogy ez nekünk nem megy. Hiába szerettük egymást ha már nem működött. Hiába töltöttünk együtt rengeteg időt ha egyszer már nem bírtuk néha elviselni egymást. Az utolsó csepp a pohárba az nála is és nálam is az volt mikor annyira összevesztünk, hogy külön aludtunk és jó egy hétig nem szóltunk egymáshoz. Akkor elhagytam újra Londont de nem egy ,egyszavas levéllel hanem bő négy oldalassal. Leírtam Harry-nek mindent amiről tudnia kellet. Pár nappal később nekik és nekem is New York-ban volt koncertem és abban a pár napban találkoztunk. Megbeszéltük, hogy csak barátok leszünk de ez nyilvánvaló, hogy nem nekünk való. Ő volt az első igazi szerelmem és az is marad örökké. Azt mondják az igaz szerelmek sosem teljesülnek be. A szakítás után teljesen össze törtem. Miután haza mentem Los Angelesbe két napig ki sem dugtam az orrom a szobámból. Taylor próbált bejönni de sosem járt sikerrel. Aztán egy nap hangos dobogást hallok a lépcső felől majd egy fekete hajú rock barbie rontott be a szobámba és Jace. Olivia-nak nem mondtam sokat de mivel bő két hónapot töltöttek velem Jace előtt megnyíltam. Éreztem, hogy megbízhatok benne és nem hagy cserben. Először csak barátok lettünk, majd szépen folyamatosan alakult át szerelemmé. Igen kijelenthetem, hogy menthetetlenül bele estem a mellettem sétáló szőke fiúba. Imádom mikor reggel mormog magában és mikor éjjel hallom, hogy a nevemet suttogja ha eltávolodok tőle. Imádom mikor addig nem hagy békén ameddig nem adok neki igazat még akkor is amikor mind a ketten tudjuk, hogy nem igaz. Imádom ha gyengéd és törődő. Imádom amikor megtudná ölni azt az embert akiért sírok. Imádom, hogy képesek vagyunk összebújva órákon át beszélgetni a semmiről. Benne megtaláltam a tökéletes barátot és a tökéletes lelki társat. Hogy Taylor-t idézzem: Még sosem láttam hozzátok hasonló párt. Tökéletesen illetek egymáshoz szeretitek egymást. Tökéletesek vagytok egymás számára legjobb barátnak és a szerelmének is. Ha ez nem igaz szerelem akkor mi?. 

 Azóta Jace-szel vissza költözünk Londonba ahol ketten éljük a mi közös életünket. Először féltem a Harry-vel való újra találkozástól de rájöttem, hogy nincs mitől tartanom. Még ha pár lépésre sétálunk egymástól nem vesszük egymást észre a nagy ember tömegeben. Igaz ez csak a nyárra érvényes télen teljesen más a helyzet.

  London utcáin alig lézeng pár szerelmes pár aminek hála kisebb az esélye, hogy felismernek. A hófedte utakon csak egy-két autó megy, de azok is hólánccal és nagyon lassan. A Tv és az újságok szerint az elmúlt 60 évben nem volt ekkora hó Angliában. A Temzén lehetetlen hajóval átkelni akkora a jég ,a bátrabb kamaszok, és a veszélyről mit sem sejtő kisebbek csúszkálnak rajta. Visszagondolok én is hányszor tettem ezt meg kiskoromban. Akármerre mentünk minden befagyott tónál megkellet állnunk egy fél órára, hogy kicsúszkálhassam magam. Végül mindig a kocsiban aludtam át a egész utat. Megmosolyogtam az emlékek láttán s hasamra simítom kezem. Pár nap és megszületik a legkisebb...Styles. Pár hónapja ami lassan pontosan kilenc lesz szakítottunk Harry-vel. Az utolsó együtt töltött esténken mind a ketten úgy gondoltuk, hogy nem kell védekeznünk. Jace tisztában van vele, hogy mi történt és elmondtam neki, hogy ha nem szeretné nem kell végig csinálnia, ez az én saram, de mivel ő makacs én pedig nem szeretek vele veszekedni bele kellett törődnöm, hogy ő szeretne a kicsi apukája lenni. Harry nem is tud a piciről. Vagyis tud csak arról nem, hogy az ő gyereke. Jace azt tartotta a legjobbnak, hogy elmondjuk neki, amit én nem fogadtam valami jól ugyanis akkor Harry harcolna a kicsiért és nem engedné, hogy más nevelje fel az ő gyermekét. 

- Hé, kicsim, min agyalsz? - simított végig kesztyűs kézfejemen Jace. 

- Csak a picin. Még mindig hihetetlen, hogy pár nap múlva láthatom őt. - emelem rá tekintetem. Senkivel sem törődve megállunk a járda közepén, s szorosan karjaiba zár. Fejem mellkasába fúrom míg ő a nyakamhoz dörgölőzik. Nem tudom meddig állhattunk így csak arra eszméltem fel, hogy didergek. 

- Gyere menjünk. - húzódott el tőlem, majd kezét újra az enyémre kulcsolva indultunk el haza felé.

*

Őrület. Ezzel az egy szóval tudnám jellemezni a mai estét. 2015 December 12.-én hajnal 3:48-kor száguldunk a kórház felé. Alig fél órája folyt el a magzatvíz de mögöttem Oliv, Anyu, és Taylor alig bírnak magukkal. Anyu szó szerint kiakadt mikor elővettem a telefonom és megnéztem a twitter-t. Emlékszem még ő mondta, hogy mikor Marcit szülte a magzatvíz elfolyása után csak másfél órával később mentek be a kórházba. Addig ő felhívta a rokonságot, SMS-ben beszélt velem és aludt egy jót. Most pedig. Szerintem jobban izgul mint az előző három gyerekénél.

- Itt vagyunk. - fékezett egy hatalmasat Jace.

- Most komolyan ki megy szülni? Ti vagy Én? - fordultam hitetlenül a négy jómadár mellé. Hátulról Oliv-ék inkább csendben kiszálltak Jace pedig már egy nővérrel és tolószékkel sietett a kocsihoz. Engedelmesen átültem a székbe ami egy kórterembe vitt ahol átkellet öltöznöm. Pár órás fájdalmak után betoltak a szülőszobába.

*

 2016 December 24. Szenteste. Darcy pár napja töltötte be az 1. életévét. Keresztapja pedig ma tölti a 25. születés napját. Meglepő de Louis-t választottuk keresztszülőnek. Miért pont őt? Nem tudom. Szerettem volna valaki olyat aki igazán ismer engem is, és Jace-t is. Gondoltunk Balázsra, Taylor-ra, Oliv-ra sőt még Harry is megfordult a fejemben, hogy közelebb legyen a lányához, de mivel ez nagy kitolás lenne vele szemben ő volt az első akit kihúztunk a listáról. Balázs azért nem bizonyult jó keresztszülőnek mivel ő mindig utazik és pont ezért zártuk ki Tay-t is. Oliv pedig szimplán kijelentette, hogy ő biztos nem lesz. Ő ajánlotta a végül "nyertes" jó madarat. Az elmúlt egy évben Darcy számtalanszor volt Loui-nál és mivel ő is, és én is ragaszkodtunk hozzá, hogy Harry lássa a lányát ezért elvitte hozzá. Lou elmondása szerint Harry egyáltalán nem bánta, hogy neki is kellet vigyáznia a picire. Még mindig ugyan úgy rajong a kisbabákért mint anno. 

- Megjöttem! - kiáltotta el magát keresztapuci. - Hol az én szemem fénye? - jött be kicsit halkabban a konyhába. Egy gyors ölelésben részesítettem majd vissza fordultam a gulyás felé. A társaság imádja a magyar konyhát ezért minden hétvégén nálunk ebédelnek és csakis magyar ételt hajlandóak enni. - Hamarosan jön Harry is. - susogta a fülembe. Kicsit megfeszültem ugyanis ma Harry megtudja, hogy Darcy az ő lánya. 

*

- Ajándék osztás! Én kezdem! - pattant fel az asztaltól Louis s szinte repült a nappali felé. Mindenki felállt az asztaltól, Jace és Harry össze szedték a piszkos edényeket én pedig kivettem Darcy-t az etető székből. A két jómadár röhögve egyensúlyoztak a tányérokkal míg Harry egyet össze nem tört. Jace már így is alig állt a lábán a sok nevetéstől de ezek után képtelen volt talpon maradni nemes egyszerűséggel a földre ült. 

- Fiúk! Azért maradjon valamennyi az étkészletből. - szóltam rájuk hatalmas nehézségek árán ugyanis engem is elkapott a nevető görcs. - Harry, te pedig takarítsd fel a szilánkokat. Még a végén valaki bele...

- Áú. - kiáltott fel Balázs.

- Lép - fejeztem be az előbb elkezdett mondatom. Bátyám elsántikált a fürdőbe majd gondolom lekezelte a sebet. Csatlakoztam a többiekhez a nappaliban ahol már javában tartott az ajándékozás. Darcy valósággal tépte a csomagokat. 

- Engem ki ne hagyjatok. - jött be egy hatalmas dobozzal Harry. - Tessék kicsim ez a tiéd. - nyújtotta a kislányunk felé. Mosolyogva figyeltem miközben az apja hatalmas mosollyal az arcán figyeli a lánya minden egyes mozdulatát. Mikor minden egyes cellux darabot letépett róla egyszerűen leesett a csomagolás a játék konyháról.

- Harry. - szóltam oda neki mire rám emelte csillogó zöld szemeit. - Vigyétek be a gyerekszobába és rakjátok össze. Én is mindjárt csatlakozom. - böktem a rózsaszín ajtó felé. Az előbb említett személy bólintva az ölébe kapta Darcy-t a másik kezében pedig a dobozzal bement a szobába. Hatalmas levegő szakadt fel a tüdőmből majd mikor a többiekre néztem láttam, hogy mindenki arra vár, hogy utánuk mennyek. Dobogó szívvel, vissza tartott lélegzettel és remegő lábakkal léptem be az önfeledten játszó apa-lánya pároshoz. 

- Csatlakozol? Pitét sütünk? - fordult felém Harry. Erőtlenül megráztam a fejem majd az ablakhoz léptem. Próbáltam össze szedni a gondolataimat mégis, hogy mondhatnám el neki az igazságot. 

- Emlékszel az utolsó együttlétünkre? - kérdeztem meg hirtelen. Az ablakból láttam Harry döbbent arcát, s minden mozdulatát ameddig mellém sétált. 

- Miért kérdezed? - nézett rám félszemmel. Képtelen voltam megszólalni, még ránézni is fájt. Tudtam, hogy nem lesz egyszerű de meg kell tennem. Tudnia kell, hogy van egy lány. - Patrícia, miért kérdezed? - fordított maga felé. 

- Harry számolj egy picit. Darcy mikor született? - néztem mélyen a szemébe. Láttam. Láttam a felismerést.

- Miért? Miért nem mondtátok el? - lépett egyet hátrébb. Hitetlenül megrázta a fejét majd a mit sem sejtő Darcy-ra pillantott. Egy lépés, két lépés és máris előttem állt olyan közel, hogy éreztem teste melegét. - Miért nem mondtad el? - suttogta miközben végig simított karomon. Homlokát az enyémnek döntötte. Nem bírtam megállni szükségem volt rá. Karjaim szorosan nyaka köré fontam s lábujjhegyre állva fejem vállába fúrtam. Karjait szorosan fonta körém. Fejét a nyakamba fúrta. Éreztem minden egyes lélegzet vételét. Pár percig így álltunk majd én húzódtam el tőle. - Van egy kislányom. - mondta alig hallhatóan magának mintsem nekem. - Van egy kislányunk - mondta hangosabban miközben rám nézett. 

- Boldog Karácsonyt Harry. - Öleltem át szorosan majd a lányunkra pillantottam aki békésen játszott.

II.Évad 2.Rész

Sziasztok. Tudom több volt mint 2 hét de most valahogy nem tudom mi van velem. Harry-t nem igazán értem és úgy érzem nem tudok, most rá úgy nézni mint a kedvenc énekesemre aminek hála nem tudok róla írni. Ezért arra a döntésre jutottam, hogy ameddig Harry vissza nem jön a sztoriba folytatom és majd mikor elérkezik a rész akkor meglátom mi lesz. Addig is szép decembert és jó olvasást.:)
#szeretlektiteketWiw

Patrícia szemszöge:
-Taylor! Minek kellenek ezek a ruhák? - szóltam át a mellettem lévő fülkébe. 2 órája mást sem csinálunk mint szebbnél-szebb estélyiket próbálunk. Utoljára akkor kellet ennyiszer öltöznöm mikor klipet forgattunk. Nem még akkor sem. Életemben nem kellett ennyiszer átöltöznöm, ráadásul ilyen szűk, tapadós, és hosszú ruhákba. Két kezemen nem tudom össze számolni mennyit vettem fel és egy kezem össze tudom azt számolni, hogy mennyi tetszett.
-Mondtam már, majd meglátod. - mondta kacarászva. Esküszöm néha nem tudom miért lettünk ennyire jóban mikor ég és föld vagyunk. Tay mindig nevet, és legtöbbször mindenhez van egy frappáns megjegyzése, míg én bulizok a haverokkal, vagy idegenekkel de ez nem lényeg, vagy egy olcsó bárban iszom. Tudom az ivás, és a bulizás nem épp valami nőies dolog de csak így tudom egy kicsit kikapcsolni az agyam és igazán jól érezni magam. Remek most, hogy ilyen szépen a vad életemen jár az agyam, eszembe jutottak a tabletták. Igen jól olvastátok, drogozom, mostanság elég gyakran veszem elő a kedv növelő csodákat. Gyorsan táskámhoz lépek majd turkálni kezdek egy kis anyagért. Mikor megtalálom a megfelelő tasakot kiveszek belőle kettőt majd a vizemből egy hatalmasat kortyolva nyelem le őket. Hatását pár percen belül megérzem és egyből több élet kedvvel, optimizmussal és lelkesedéssel fogok neki a maradék ruha felvételéhez.
- Hé, Tay! Asszem megvan a megfelelő ruha! - kiáltok át barátnőmnek. Körbefordulok az egész alakos tükör előtt, majd kicsodálkozva magam veszem le a ruhát, és akasztom fel a vállfára. A többit is gondosan felakasztom, majd a függönyt elhúzva teszem vissza mindet a helyére kivéve kettőt. Azt amelyiket kinéztem és egy másikat ami egy kicsit rövid és vad kivágások vannak rajta. Pár perc múlva Taylor is kilép a sok sok ruhával és alig hármat-négyet tesz vissza. - Komolyan azt mindet megveszd? - vonom fel a szemöldököm és mutatok a sok-sok ruhára.
-Miért, ne? - vonja meg mosolyogva a vállát amit engem is halk kacajra késztet.- Mi ez a jókedv? - von nevetve kérdőre. Mintha mit sem tudnák felemelem a kezem ám a mosolygást még mindig nem hagyom abba. A ruhákkal a kezünkben sétálunk el a kasszáig majd a ruhákat kifizetve lépünk ki a pláza szívébe. Gyors léptekkel rohanunk a kijárat felé mielőtt bárki felismerne bármelyikünket. A hatalmas ajtón kilépve fogunk egy taxit majd a címet bediktálva kezdünk lányos csevejbe. Alig fél óra alatt a megadott címen vagyunk, majd a fuvart kifizetve szálunk ki a kocsiból és indulunk tovább a házunk felé. Az elővigyázatosság kedvéért mindig a pár utcával lejjebb lévő címet szoktuk megadni, ami az én házam de nagyon ritkán használom, általában csak egy kiadós buli után, beállva szoktam ide jönni, meg persze mikor hatalmas házi partit tartok. Alig pár méterre a háztól egy kocsi megy el mellettünk és amilyen mákom van megtalálja az egyetlen pocsolyát ami az utcába van amibe belehajt és a gödör sáros tartalma rám ömlik. Remek kilőve az a tervem, hogy ebbe megyek a koncert helyszínére. Pár perc múlva a házba belépve dobom le magamról a bakancsom majd a nappaliba megyek ahol apu és Ana önfeledten játszanak. Hatalmas mosollyal az arcomon apa mögé lopakodok majd a hátára ugorva adom tudtára,hogy itthon vagyunk.
- Kislányom legközelebb lehetnél kíméletesebb is. Már te sem vagy 10 kiló és én sem vagyok 25 éves. - forog velem körbe a nappaliban miközben a combom alá nyúl, hogy nehogy leessek a hátáról. Karom nyaka köré kulcsolom és próbálok nem megfulladni.
-Patrícia óvatosan, nehogy valamit leverjetek. - jön ki mosolyogva Mary az ajtón.
-Tényleg jó lenne ha leszállnál apudról jó lenne végre készülődni - szólal meg valahonnan Taylor is. Apunak sem kell több a kanapéhoz sétál és nemes egyszerűséggel ledob. Nevetve huppanok le az ülő alkalmatosságra. A jókedvem még akkor sem hagy alább mikor felállok és a szatyrokkal  a szobám felé veszem az irányt Taylorral a nyomomban. Az ágyra dobom a cuccaimat majd a szekrényből kiveszek pár tiszta ruhát és fürdő felé veszem az irányt. Ledobálom magamról a vizes, saras ruhákat majd a meleg víz alá állva hagyom ellazulni az izmaimat. Mikor kelő képen kiáztattam magam egy kevés kókuszos tusfürdőt nyomok a tenyerembe majd szétkenem testemen. A zuhany kabint kellemes kókuszillatú pára tölti be. Leöblítem magamról a félig habos krémet majd elzárom a csapot s egy piros puha törülközőt testem köré csavarva lépek ki a hideg kőre. Bőröm szárazra törlöm,s belebújok a fehérnemű szettembe. Melltartónak egy egyszerű sport toppot veszek fel majd arra a fekete trikóm. Megkeresem a fehér-fekete mintás nadrágom majd belebújok. Lábaimra egyszerű fehér zoknit húzok,majd a kék pulcsim is rám kerül. Kissé nedves hajam törölgetve lépek ki a szobámba ahol Taylor a laptopom előtt ülve a Twittert böngészi.
- Tudtad, hogy Zayn és Perrie itt vannak? - kérdezi fel sem nézve a monitorról. Lélegzetem elakad és eddig a kezemben tartott törülköző a földre esik. Értetlenül nézek rá barátnőmre majd a háta mögé állva keresem a tweeteket. Kijelöl három bejegyzést melyhez képeket is csatoltak. Az első Zayn rakta ki a L.A.X. reptérről az L.A. Baby.:)) felirattal. A másodikat egy Medison nevű lány rakta ki amin ős és Perrie mosolyog háttérben Zayn grimaszt vágva. A harmadikon pedig már csak Zayn és Perrie van miközben próbálják elhagyni a repülőtér területét.
- Nem tudhatják meg, hogy itt vagyok. - suttogom magam elé amit Taylor is meghall. Hátrafordul majd egy biztató mosoly kíséretében feláll és megölel.
- Nyugi Los Angeles hatalmas. Nem sok esélyt látok rá, hogy találkozzatok. Ha pedig mégis akkor mond azt, hogy csak pár napot maradsz, és utána elmegyünk egy kis időre. Rendben?- mondja majd elhúzódik tőlem. Bizonytalanul bólintok majd egy halvány mosolyt megeresztek Taylor felé. - Meny keress valami szemüveget meg sapkát ha nem akarsz elkésni a lemezbemutató koncertedről. - lök meg játékosan majd vissza ül a székemre. A szekrényből előveszek egy divatszemüveget és egy szegecses sapkát. Köhintek kettőt mire barátnő rám figyel. Lecsukja a laptop tetejét majd az ajtó felé indulunk. Út közben a pulcsim zsebébe csúsztatom a telefonom és a pénztárcám. Kicsi hangosan becsapom az ajtóm s a lépcső felé igyekszem Taylor után. Az ajtóban felveszem kedvenc magassarkúm amiben Taylorral vagyok egy magas. Kocsi kulcsom leakasztom a tartóról majd berohanok apuékhoz.
- Később találkozunk az arénában. Puszi mindenkinek. - mondom kicsit hangosabban, hogy Mary is meghallja a konyhába. Kimegyek a kocsihoz ahol barátnőm már vár. Beülök mellé a volán mögé majd miután a jól ismert Land Roverem motora felmordul gázt adok, s az aréna felé veszem az irányt.

II. évad 1.Rész

Sziasztok! Újra itt vagyok! Majdnem FÉL éve nem írtam egy szót sem nektek ezen a blogon! Ez idő alatt kétszer töröltem a blogot majd vontam azt vissza. Patrícia karaktere Bridget-ről megváltozott Miley-ra ugyanis a mostani Patríciára jobban hasonlít az ő stílusa mint Bridget-é. Tudom Miley unalmas de most ő van a fejemben mint Patrícia. Holnap azaz 2013.11.10.-én elkészítem az új kinézetet. Addig is bocsi a szereplő bekavarásért.
Ui.: Köszönöm annak aki olvassa a történetem vagy nem pártolt el a blog mellől.:D
#szeretelektiteketWiw
Másfél évvel később Patrícia szemszöge

A két hét nagyon gyorsan eltelt. Próbáltam mindenkivel annyi időt tölteni amennyit csak tudtam. Az utolsó két napban alig mozdultam ki. Délelőtt Harry jött át egy kicsit megvigasztalni, és elbúcsúzni. Már napokkal ezelőtt megbeszéltük,hogy nem fogunk a reptéren mindenki szeme láttára könnyek közt elválni. Inkább így csendes körülmények között. A nap lényegében filmnézéssel telt de néha össze szorult a torkom a gondolattól, hogy alig pár óra és újra szülőföldemen leszek. Ilyenkor kicsit közelebb húzódtam Harry-hez aki általában ezt észre is vette így kicsit mindig szorított az ölelésén. Egész nap csak arra vártam, hogy berontson egy operatőr a szobámba és az arcomba övültség, hogy átvertünk, de ez sajnos nem történt meg. Végül este 8 körül elbúcsúztunk és a lelkemre kötötte, hogy hívjam őt amikor már becsekkoltam. Bólintottam majd hosszas búcsú csókban részesítettem.
-Szeretlek - suttogta alig hallhatóan mire belőlem felszakadt a zokogás. Ha Harry nem tart meg biztos, hogy a földre esek. Olyan erővel szorítottam a nyakát amennyire csak tudtam, mintha így magam mellet tarthatnám. Ott álltunk a kocsija mellet ölelkezve miközben engem ráz a zokogás. Már látom előre holnap mindenhol ez a kép fog virítani a címlapon ezzel a szöveggel: Harry Styles kapcsolata megint zátonyra futott. Vajon mi lehet az oka? A válaszom anyámék.

Olvastam vissza az akkori napló bejegyzésem. Azóta a nap óta mióta a srácokkal elváltunk rengeteg minden változott az életemben. Apu és anyu elváltak, mindkettejükre rátalált a szerelem, született két gyönyörű kistestvérem Anastasia, és Márton. Anastasia apu és új felesége Mary lánya míg Márton, anyu és új férje Robi közös gyermeke. Sokatokban felmerülhet a kérdés, hogy a két szülőm közül kivel tartottam. Apuval Los Angeles-be vagy anyuval maradtam Pesten. Nehéz és szenvedésekkel teli döntés volt de végül apa, Mary, és Anastasia mellett döntöttem. Miért is pont mellettük? A válaszom Harry. Mivel pontosan tudta,hogy hol lakom ezért elég gyakran felkeresett ami nehezebbé tette a felejtést. Egy idő után ezt megelégelve csak apunak szóltam,hogy hamarosan találkozunk és aznap éjjel össze pakoltam pár ruhát, az irataimat, néhány képet és tárgyat, és persze a naplómat majd két levelet hagyva magam után eljöttem. Egyiket anyunak címeztem miben leírom, hogy ne aggódjon minden rendben hamarosan jelentkezem, a másikat pedig Harry-nek. Az egész két szóból állt. Egyszer megérted. Azóta egy szót sem beszéltünk. Új Twitter és Facebook fiókot készítettem, telefonszámom lecseréltem, és megváltoztam, kívül,belül.

 Az énekesi pályám próbáltam folytatni a Children Of Distance- el de már nem volt semmi a régi. Azt éreztem nekem nincs esélyem ezen a téren ám L.A. teljesen megváltoztatott mindent. Mary-ről tudni kell, hogy ő nem akárki. Maga Taylor Swift nővére. Hála a Swift testvéreknek újra rátaláltam a hangomra és ezzel együtt ez életem egyik hiányzó darabkájára. Nekik köszönhetem, hogy nem sírtam hónapokon keresztül a szobámba, és magamat ostorozni mert eldobtam magamtól a szerelmet. Nap mint nap rá gondolok, mi lehet most vele valójában és nem azt amit a média mutat, és vajon még mindig érez irántam valamit vagy már csak egy emlék vagyok számára. Lassan túl a húszon kezdem megérteni mit szalasztottam el akkor amikor csak azzal az indokkal jöttem szüleim előtt, hogy "Bóval vidékre költözöm" és nem harcoltam,harcoltunk mind ketten a boldogságunkért. Igaz fiatalabbak voltunk akkor és meggondolatlanabbak. Alig múltunk el 18 évesek az ő karriere akkor kezdett el a magasba lendülni én pedig csak tanulni szerettem volna, ám mikor vissza tértem a gimi utolsó évére szinte mindenki kinézett, és szekált. Bó is elfordult tőlem azzal az indokkal ha ilyen jól éreztem magam Londonba a srácokkal akkor minek jöttem vissza. A többieknek pedig szimplán bántotta az egóját az, hogy csodás 2 és fél hónapot tudhatok magaménak a(z) One Direction-nal és Harry Styles barátnője ként. Nekik hála inkább feladtam ezt az álmom is és inkább otthon gubbasztottam. Akkor még tartottam a kapcsolatot a srácokkal és mivel elmeséltem nekik mindent Harry azonnal hozzám repült. Bármi történt velem vagy bármi miatt szomorúnak látott képes volt akár csak 3 órára is de repülőre ülni és megvigasztalni. Teljesen úgy viselkedett mintha csak a szomszédba indult volna. Óvott volna akár a széltől is.
 Az emléknek hála egy könnycsepp szántotta végig arcom miközben szobám ablakában ültem és élveztem a tenger partra a kilátást.
- Na ebből elég! - rontott be szobámba Taylor aki mint mindig most is csodásan festett. Az enyhén hullámos haját egy sapka alá rejtette és divat szemüveget viselt mely kihangsúlyozta szép arcát. - Mióta megjelent Harry-ről és újdonsült kéthetes barátnőjéről az a cikk rágódsz a múlton és a szobádban gubbasztasz. Itt az ideje egy kicsit kimozdulni. Szóval sipirc öltözni megyünk vásárolni. - tapsolt kettőt a szoba közepén majd levetette magát az ágyamra s a Tv-t bekacsolva a kereskedelmi adók között kezdett váltogatni. Nyögve nyelősen felkeltem az ablakpárkányról majd a szekrényem felé vettem az irányt. Találomra kivettem belőle egy pulcsit, farmert, pólót és a biztonság kedvéért egy sapkát és sálat is. A ruhadarabokkal a kezembe mentem be a fürdőbe és vettem fel a ruháimat, vasaltam ki a rövid hajam majd húztam fejemre a sapkát.
- Megfelel? - fordultam körbe Tay előtt. Egy biztató mosolyt küldött felém majd az egyik napszemüvegem levette a polcról s a kezembe nyomta. Lementünk a konyhába ahol írtam apáéknak egy levelet, hogy Taylor-ral vagyok nem kell értem aggódni. Az ajtó előtt felvettem a fekete bőr bakancsom majd a napszemcsit a szemem elé helyezve léptünk ki a kicsit hűvös őszi Los Angeles utcáira.

Elhatározás...

Nos sziasztok.Megint nincs rész. Ezidáig őrlődtem a dolgokon míg nem arra jutottam,hogy a  11.Részig visszamenőleg letörlöm a részeket és újra írom.Volt időm vissza olvasni az eddigi írásom és nagyon nagyon sablon sztori lett.Ezért maradok az eredeti menetrendnél.Az említett rész végét is átírtam szóval érdemes vissza olvasni.Remélem nem fogjátok leszedni a fejem ezért a húzásomért de ha muszáj akkor muszáj...

SZÜNET!!

Eddig nem akartam kimondani ezt az egy szót de úgy érzem eljött az idő.Itt az év vége és javítanom kell töriből, nyelvtanból és irodalomból.Tanárom bele nézett a blogba és azt mondta lehet,hogy irodalomból egy jeggyel jobbat ad mivel idézem"meg van benned a tehetség csak használnod kell" mondom kösz.Plusz mi szervezzük a ballagást és verset kell tanulnom beszédet írnom és bemagolni.Ha ez még nem elég a fejléc rendelés is jön folyamatosan.Aminek nagyon örülök mivel fejlődök.Szóval a blog Szünetel!!Nagyon sajnálom de nem megy.Szeretnék vissza rázódni úgy mint az elején és elvezettel írni nektek és nem csak azért mert várjátok a részt.Még egyszer sajnálom...
Addig is megtalálsz ITT!!
És ITT!!

11.Rész

Sziasztok, jöttem! Már tegnap fel akartam tenni a részt, de elment a net, de attól függetlenül megírtam Word-be,hogy ne halogassam még tovább. Mivel utoljára hétfőn volt rész ezért tettem előbbre egy nappal. Előreláthatólag pénteken és kedden lesz új rész:DA szavazást kiraktam remélem fogtok szavazni és nem haragszotok meg, azért mert csak egy címet vártam meg, de tényleg nagyon passzol a történethez, ami eddig megvan vázlat pontokban:DVégezetül jó olvasást:D
Ui.:A komment és a tetszik, határokat megszüntetem, mert fölösleges, mivel akinek tetszik az ír vagy pipál, akinek meg nem annak meg Viszontlátás;D

Megsemmisültem. Tudtam, hogy egy-két hónapnál tovább nem maradunk, de miért pont akkor kell, ennek megtörténnie mikor minden sínen van?

-Ezt nem hiszem el! Miért pont most mikor az életem kezd helyre jönni?Miért kellet akkor egyáltalán elköltöznünk, ha úgy is vissza kell menni?Miért nem szóltatok,hogy:Hé, kicsim ne tervezz hosszú távra, mert olyan nem lesz?Mit mondjak szépen elcsesztetek mindent!Értitek?Mindent!-kiabáltam anyuval és apuval végre az anyanyelvemen. Fura volt újra használni, de nem akartam,hogy Harry is értse, miket vágok a fejükhöz.-Köszönöm mit ne mondjak, kedvesek vagytok.De ha nekem vissza kell mennem nem, fogok veletek élni.Nem.-néztem mélyen apa szemébe.Tudtam,hogy őt ezzel meghatom és talán kitalál valamit.

-Ezt mégis,hogy érted?-nézett félve rám anya.Rászegeztem tekintetem majd elé álltam.

-Albérletben fogok lakni vagy Bo-val keresünk egy kisebb házat vidéken.-fúrtam mélyen tekintetem az övébe is.Köpni nyelni nem tudtak a szüleim.-Elcsesztetek ezzel mindent.Az életemmel együtt.-rohantam fel sírva a szobámba.Ajtómat hangosan becsaptam magam mögött,hátam a falnak támasztottam és zokogva csúsztam le az mentén.Most talán könnyebb lenne elmennem ha nem ismertem volna meg Harryt akkor este.És mind ennek már lassan 1 hónapja.Alig tűnik pár napnak-kivétel az a borzalmas egy hét-és most itt tartunk.Mikor már végre boldogok lehetnénk együtt mint derült égből villámcsapás jön a probléma.Térdeim felhúztam és fejem rá támasztottam.A külvilágból nem észleltem semmit.Néha hallottam mikor valaki elment az ajtó előtt.Minden egyes alkalommal felkaptam a fejem hátha Harry az,de sose ő volt.Gondolom már haza ment.Újra rám tört a zokogás mikor eszembe jutott,hogy 2 hét és visszamegyünk.Ott a fal mellet sírtam magam álomba.

Harry szemszöge

Pati még nem csinált ilyet-legalábbis előttem nem.Soha nem láttam őt ennyire kiborulni.Féltem,hogy bármi rosszat tenne magával ezért elindultam utána.Hallottam ahogy zokog.Legszívesebben én is ezt tettem volna de csak az ő kedvéért erős maradtam.

-Harry-suttogta hátam mögül Balázs.-Hagyd most egy kicsit.Lekel neki nyugodnia, mert addig nem lehet vele beszélni.-Tette kezét vállamra.Hátra fordultam és láttam,hogy most legszívesebben ős is bemenne hozzá és megvigasztalnál.Fejével biccentett a konyha felé és elindult lefelé.Még egyszer ránéztem a szoba ajtóra majd követtem Balázst.Mikor leértem már két sör volt a konyha pulton.Elvette mind kettőt és az egyiket a kezembe adta.Leültünk egy egy székre és csak iszogattunk.

-Haver lehetne egy kérdésem?-törte meg Ő a csendet.Bólintottam majd folytatta.-Látom rajtad,hogy szereted a hugom.De ha anyuék nem engedik,hogy Pati itt maradjon és Ő is  haza költözne, mit tennél?-Nézett fel rám.Elgondolkodtam egy kicsit.Olyan gondolatok futottak végig agyamon,hogy itt hagyok csapot papot és lelépek,hogy csak vele lehessek,ám ezt hamar ki is vertem a fejemből mivel ezt nem tehetem meg se a rajongókkal se a srácokkal.A távkapcsolatok általában zátonyra futnak szóval azt is kizártam.Maradt egy választás de azt soha nem tenném meg vele.Tudom,hogy összeomolna és akkor bármit képes lenne csinálni magával.Kívül mindenkinek a kemény és érzéketlen részét mutatja de Ő valójában nem ilyen.Egy kicsit félénk de nagyszájú lány.

-Nem tudom,sok megoldás van de egyik sem olyan,hogy az jó lenne számára vagy a kapcsolatunknak.-hajtottam le a fejem.-Megnézem mi van vele oké?-néztem fel újra Balázsra.

-Rendben.-bólintott majd elindult fel a szobájába.Gyorsan lehúztam a megmaradt sörömet,majd én is követtem őt.Mikor benyitottam nem láttam az ágyába ezért benéztem a fürdőbe de ott sem volt.Kezdtem már megijedni,hogy elment vagy bármi mikor megláttam Őt az ajtó mögött.Lábait szorosan tartotta a kezével.Mellé ültem és átkaroltam.Nem csinált semmit ezért jobban megnéztem őt és akkor esett le,hogy elaludt.Egyik kezem a hátára míg í másikat a térde alá csúsztattam és ölembe vettem őt.Elvittem az ágyáig majd leraktam őt.Ráterítettem a takaróját majd átsétáltam másik oldalára és bebújtam mellé.Ahogy észre vett szorosan hozzám bújt és motyogott valamit de nem értettem.

~*~

Szeme égették a nap sugarai.Hunyorogva nyitottam ki őket és néztem körbe.Pati még mindig békésen aludt a kezem ölelve.Elmosolyodtam rajta és adtam a feje búbjára egy puszit.Óvatosan lehámoztam őt a kezemről mire morogva átfordult másik oldalára.Halkan felkuncogtam majd felálltam.Elmentem az ablakhoz,kinéztem rajta és láttam, ahogy Balázs elhúz.Behúztam a függönyt ás vissza mentem Pati mellé.Lefeküdtem az eddigi helyemre és abban a pillanatban ahogy elhelyezkedtem Ő felém fordult és átkarolt.Elmosolyodtam rajta és kezem derekára simítottam.

-Szia.-nézett fel rám álmosan.

-Jó reggelt álom szuszék.Hogy aludtál?-tudakoltam meg finoman.

-Fogjuk rá,hogy jól.-rántotta meg a vállát már amennyire tudta.

-Este beszéltem Balázzsal és valami olyasmit mondott,hogy anyudék gondolkoznak valamin.-mosolyogtam rá.

-Nem érdekelnek.Miattuk nem lehetek veled.-mondta közömbösen.Tudtam,hogy haragszik akkor viselkedik így.

-Próbálj meg velük beszélni hátha…-néztem rá kiskutya pofival.

Pati szemszöge

Nem hiszem el,hogy képes volt rá.Megegyeztünk,hogy nincs, kiskutya pofi mivel nem tudok neki ellen állni,ahogy most sem.Szem forgatva mentem el a szekrényemhez és vettem ki egy szettet.Bevonultam velük a fürdőbe és a tegnapi ruhát levettem magamról.Beálltam a zuhany alá és folyattam magamra a meleg vizet.Hirtelen két kezet éreztem derekamon majd belecsókolt a nyakamba.Maga felé fordított majd megcsókolt.Kezeit combom alá csúsztatta és egy mozdulattal a karjaiba kapott.Lábaim csípője köré tekertem míg kezemmel erősen kapaszkodtam a nyakába.Elzárta a vizet majd bevitt a szobámba.Óvatosan lerakott az ágyra és rám gördült.Nem éreztem még ilyen bizsergést egyetlen fiúmnál  sem de Ő teljesen más.

-Biztos,hogy akarod?-nézett a szemembe.

-Igen.De még mielőtt ezt megtesszük ígérj meg nekem valamit.Nem hagysz itt ez után és güzdünk a kapcsolatunkért.-néztem rá.

-Ígérem.És jó okom van rá.-Nevetett fel.-Szeretlek.-suttogta fülembe majd megharapta a fülcimpám.Eddigi életem egyik legjobb reggele volt.Lihegve dőltünk egymásra és próbáltuk szabályozni a légzésünket.Harry hátam simogatta aminek hála hamar el is aludtam.

~*~

Mikor felébredtem Harry sehol sem volt.Már kezdtem azt hinni,hogy itt hagyott, de ez a gondolat hamar eltűnt a fejemből mikor bejött egy nagy tálca kajával.

-Jó étvágyat.-Tette az ölembe a sok finomságot és megcsókolt.Leült vedlem szembe és nézte ahogyan eszem.

-Nem kérsz?-toltam kettőnk közé a tálcát megrázta a fejét, de én nem hagytam annyiban.Egy falat rántottát akkor is a szájába nyomtam.

-Oké talán még is kérek.-jött közelebb hozzám.Egymást etetve fogyasztottuk el a reggelit.Kiszálltam az ágyból és újra bementem a fürdőbe felöltözni.Mikor kész lettem kimentem és levetettem magam az ágyamra.Visszagondolva a történtekre elmosolyodtam.Életem eddigi legjobbja volt.

-Kicsim nekem mennem kéne a stúdióba, de nem akarlak egyedül hagyni.-jött be Harry.-Szóval van kedved velem jönni?

-Ha nagyon szépen kéred talán.-álltam elé.

-Kérlek.-És megcsókolt.

-Meggyőztél-suttogtam ahogy elváltunk. Megfogta a kezem majd lementünk.Elvettem a kulcsom majd oda dobtam neki.Megrázta a fejét és vissza dobta nekem.Megvontam a vállam majd kisétáltam a kocsihoz. Bevágódtam a volán mögé Harry pedig mellém.Beindítottam a kocsit majd elindultunk stúdióba.Mikor odaértünk nem foglalkoztak velünk a rajongók.Tudják,hogy Harrynek fekete kocsija van de az enyém fehér szóval nyert ügy.Hátra mentem a parkolóba és megálltam az ajtónál.Haz gyorsan befutott én meg elmentem helyet keresni.Lou kocsija mellet volt is hely szóval kihasználtam és odaálltam  Leállítottam a motort majd kiszálltam.Elindultam a bejárat felé és hála égnek zökkenő mentesen be is értem.Ahogy beléptem az ajtón két kéz fonódott a derekamra.Elmosolyodtam rajta majd szembe fordultam vele.

-Fiatalok gyertek el kéne kezdeni a felvételt.-szólt egy hang hátam mögül.

-Megyünk Louis.-mondta Harry és megfogta a kezem majd elindultunk Lou után.Mikor beléptem azonnal Liv Pez Dani és El támadott le.Gyors ölelés és puszi után leültünk a kanapéra és hallgattuk a srácokat.

-You're perfect to me .-énekelte Harry a szemembe nézve.Elmosolyodtam és egy könnycsepp folyt végig arcomon.Amint vége lett a számnak kirohant hozzám és azonnal lecsapott az ajkaimra.

-Menjetek szobára.-jegyezte meg Zayn.Elpirulva hajtottam le a fejem,szinte hallottam ahogy Zaynak leesik.-Ohh vagy már megvolt?

~*~

-Jöttünk.-kiáltottam el magam mikor beléptünk az ajtón.Nem érkezett válasz így gondolom nem voltak itthon a szüleim.Beléptünk a nappaliba és megláttam őket.Anya épp telefonon beszélt valakivel apa pedig a laptopot bújta.

-Rendben köszönöm és hamarosan jelenkezünk.-tette le anyu a telefont.-Jó,hogy jöttök.Kicsim beszélni szeretnék veled.Harry ugye nem haragszol?-nézett a mellettem álló barátomra.Ő mosolyogva megrázta a fejét.Anyu intett,hogy mennyek vele a konyhába.Tettem amit kért és követtem őt.

-Mondjad.-szólaltam meg flegmán.

-Kicsim tudom,hogy haragszol ránk de nincs más választásunk.-kezdett bele de közbe vágtam.
-Mindig van választási lehetőség de ti mindig féltek a kihívástól és pontosan ezért nem gondolkoztok azon apuval,hogy itt maradjak.Nagyon jól tudjátok,hogy mit jelent számomra az egész ami itt van.Nekem már itt van az életem.Tudod az otthon az ott van hova szívesen mész és tudod,hogy olyan emberek várnak ott akik szeretnek és akiket viszont szeretsz.Nem mondom azt,hogy ez nem így volt Pesten de ez megváltozott.Nekem már itt van az otthonom és nem ott. Ha ezt nem tudod felfogni legyen vissza megyek veletek de akkor elég,sok minden meg fog változni.-kezdtem kiabálva ám a végére zokogásban törtem ki.Anyu üres szemmel bámult rám ám ez nem tartott sokáig.
-Kicsim nagyon sajnálom de féltünk és velünk fogsz jönni akár tetszik akár nem.-jelentette ki. Elég sok ész kellet ahhoz,hogy a filmekből kiszedett mondatot elmondja.Nagyot csaptam a pultra,majd mit sem törődve kirohantam a kertbe.Harry tőlem messze sétált fel s alá.Féltem ettől az egésztől de nem tudtam mit csinálni.Azt kellet tennem amit a szüleim mondanak.Közelíteni kezdtem felé ám mikor meghallottam,hogy telefonál megálltam.Nem szerettem volna hallgatózni de erre kíváncsi voltam.
-Anyu nem érted ilyet még nem érezte,soha.Mikor meglátom vagy vele vagyok a felhők felett érzem magam 3 méterrel és bármit megtennék azért,hogy megvédhessem őt.Szeretem érted és nem tudom mi lesz velem nélküle.-sírt.Miattam.Én tehetek erről az egészről.-Nem,nem tudom,lehet jót tenne az otthoni levegő de nekem rá is szükségem van.Majd meglátom mennyi szabadidőm lesz.Szia és szeretlek.-tette le a telefont.Arcomon végig csordultak a könnycseppek.Mikor felém fordult oda sétáltam hozzá s szorosan bújtam meleg védelmező testéhez.Mind a ketten rázkódtunk a sírástól.Őrjítően fájt a tudat,hogy korán sőt túl korán vége ennek a gyönyörű álomnak.Lehet ha akkor nem találkozunk vagy csak nem valljuk be egymásnak az érzéseinket könnyebb lenne majd az elválás.

10.rész+kérés

Sziasztok.....Hát nem jöttek meg azok a komik,de én ennek ellenére is hozom a részt.....Ha már nem is komiztok legalább pipáljatok az is valami vissza jelzés....Szóval most a komik helyett legyen mondjunk 2 tetszik vagy nekem mind1 de ha másra mész rá akkor kommentben írd le,hogy mit változtassak....Akár még Chatbe is leírhatjátok vagy nekem8 de valami jelet adjatok,hogy min változtassak vagy min ne.....
Végezetül itt a 10 rész és mint mondtam innentől már csak 10 rész van hátra.A visszatekintés nem jött össze mivel nem tudtam,hogy mi legyen benne ezért egy kicsit érzelgősebbet írtam.Lehet,hogy majd csinálok egy ilyen képes visszaszámlálót és minden új résznél egyel kevesebb lesz...És a kérést a végére.Végezetül jó olvasást.


Mikor a kör véget ért megkönnyebbülve léptem ki a kapszulából szorosan Harry mellet.
-Gyere.-nézett rám lágyan és kezét felém nyújtotta.Mosolyogva fogadtam el a kezét mire ő közelebb húzott magához.Sétáltunk egy kicsit a Temze partján majd vissza indultunk a kocsihoz.Mint az előbb most kinyitotta nekem az ajtót.Beszálltam volna ha nem húz vissza és csókol meg.Még mindig oly hihetetlen számomra,hogy ez a valóság.Mintha egy gyönyörű álom lenne aminek félő,hogy közel a vége.
-Mi a baj?-simított végig arcomon.Ennyire meglátszik rajtam ha gondolkozok?
-Semmi csak még mindig annyira hihetetlen,hogy ez a valóság.Olyan mint egy álom,amiből sosem akarok felébredni.De félek tőle,hogy ez hamarosan megtörténik.-néztem mélyen szemeibe.A félelmem nem volt alaptalan ugyanis ha elkezdődik a suli kevesebb időt tudok majd rá szakítani és neki is ott lesznek a próbák a fellépések és a stúdiózás.Húzós egy idő lesz számukra.
-Hé.Fel a fejjel.Nem kell ettől félned.Attól,hogy kevesebbet fogunk találkozni az nem azt jelenti,hogy kevésbé foglak szeretni.-húzott kicsit közelebb magához.Éreztem ahogy a könnyeim égetik a szemem.
-Gyere ide.-tárta ki karjait.Szorosan bújtam hozzá.Hagytam,hogy egy-két könnycsepp végig folyjon az arcomon és Harry ingére cseppenjen.Lehet,hogy megérezte mert szorosabban ölelt mint eddig.Elkezdett velünk ringatózni majd egy ismeretlen szöveget kezdett el énekelni.Hangja átjárta a testem és éreztem ahogy ellazulok.Cipőm ledobtam a lábamról mivel úgy kényelmesebb volt táncikálni.
-Hékás sokkal jobb vagy mint a klubba.-nevetett fel.
-Volt kitől tanulnom.-suttogtam a fülébe.-Egyébként ez a ti számotok mert még sose hallottam.-húzódtam el annyira,hogy láthassam az arcát.
-Igen.Az új albumon lesz rajta.Eddig a fiúkon kívül csak te hallottad.-mondta kicsit zavartan mire felkuncogtam.
-Ez annyira aranyos.-pirultam el mondatom végére,minek következtében lehajtottam a fejem.Kezét állam alá csúsztatta és felemelte.
-Ne.Így annyira,hogy is mondjam...édes vagy.-nézett mélyen a szemembe.Még vörösebb lettem mint eddig voltam.Az idilli pillanatot telefonom csörgése zavarta meg.
-Mondjad.-szóltam bele kicsit se kedvesen.
-Hugi most azonnal haza kell jönnöd anyuék itthon vannak.-Szólt bele sürgetően.
-Oké egy fél óra?Addig mondj nekik valamit vagy tudom is én de húzd az időt.-mondtam neki ingerülten majd bontottam a vonalat.
-Mi történt?-Kérdezte Harry.
-Anyuék,előbb jöttek haza.Én így nem akarok eléjük állni.Anyura megint rájönne ez a szoknya vásárlás láz apura meg az újabb fogadásokra járás.-sóhajtottam fel.Harry gondolkodó fejet vágott majd szinte látni lehetett ahogy a villanykörte világítani kezd a feje felett.
-Múltkor Gemma hagyott nálam pár ruhát.Gyere.-fogta meg a kezem majd vissza mentünk a kocsihoz.Ennyit táncoltunk volna?Felvettem a földről a cipőt majd beültem.Amint ő is helyet foglalt a volán mögött elindultunk hozzá.Mikor beléptünk azonnal az emeletre vezetett majd beirányított egy szobába.Felkapcsolta a villanyt majd a szekrényre mutatott.
-Válogass nyugodtan.-mosolygott rám majd homlokomra adott egy puszit és kiment.Neki fogtam keresgélni majd a kezembe akadt egy elég érdekes póló és pulcsi.Végül találtam egy farmert ami jó is rám majd levedlettem magamról a szoknyát és az ékszereket és magamra kaptam a választott darabokat.Bementem a fürdőbe és lemostam magamról a sminket.Még egyszer végig néztem magamon majd lementem.Harry a nappali közepén volt kiterülve.Nem értettem mit csinál de vicces volt.Oda sétáltam mellé majd föléhalyoltam.Rá ültem csípőjére majd megcsókoltam.Nem számított a cselekedetemre így belemosolygott csókunkba.Mikor elváltunk fejem mellkasára döntöttem és hallgattam szívverését.
-Egyébként nem hiszem,hogy ezek Gemma ruhái max a nadrág de a többi.Nem hiszem,hogy csak veled van tele neki a ruhatára.-mutattam végig a ruhámon.
-Oké lebuktam.Tényleg nem Gemma ruhái ezeket neki vettem igaz de nem hordja mert minek neki ilyen ruha ha itt vagyok neki élőbe is.-Húzta féloldalas mosolyra a száját.
-Jajj te egoista.-nevettem fel.Kijelentésemre felmordult és szorosabban húzott magához.
-Ezért büntetés járna de mivel neked menned kell ezért elhalasztjuk.-suttogta fülembe.Megráztam a fejem majd felálltam róla és az ajtó felé mentem.
-Hé ez az Én cipőm?-húztam fel a szemöldököm mikor megláttam a fehér Converse cipőt.Biztos,hogy nem Harryé mert az Ő lábára kicsi.
-Igen múltkor itt hagytad.-lépett mögém.Bólintottam majd felvettem.Mikor ezzel is kész voltam Harryvel az oldalamon kimentem.-Mi lenne ha sétálnánk.Amúgy sem laksz olyan messze.-vetette fel az ötletet.
-Oké.-mosolyogtam fel rá.Már az utcánk közelébe voltunk mikor megláttam a bárt.Mindig elkerülöm de most Harry mellet biztonságba éreztem magam,de kár volt.Minél közelebb értünk annál jobban féltem.Végül elértünk a bejárata elé.Ahogy elléptünk előtte kicsapódott és egy részeg társaság csörtetett ki.
-Hé cica van gazdid?-kiáltott utánam az egyik.Harry hirtelen megállt és olyan erősen megszorította a kezem,hogy már fájt.
-Harry ez fáj.-suttogtam neki.Kicsit engedett a szorításon de nem engedett el.Megfordultam és az illetőre néztem.-Először nem vagyok cica.-sziszegtem fogaim között.A mellettem álló fiú felhorkantott és elengedte a kezem.-Másodszor ha arra célzol,hogy van-e barátom,hát el kell,hogy szomorítsalak.VAN.-mentem hozzá közelebb és a szemébe néztem.Harry tudta,hogy ha én beindulok akkor nem szabad az utamba állni.
-Engem az nem zavar.-jött közelebb majd megsimogatta az arcom.Undorodva húztam el a szám majd én is közelebb léptem hozzá.
-Te akartad.-suttogtam a fülébe majd érzékeny pontjába lendítettem a térdem(magyarul tökön térdelte szerk.megj.).Fájdalmasan nyögve görnyedt össze.-Legközelebb ne húzz ujjat velem.-mondtam majd vissza mentem Harryhez.Szorosan karjaiba zárt.Hirtelen beugrott egy kép,hogy mi van ha ezt a kis jelenetet látta valaki.
-Öhm..Harry?-néztem rá-Mi van ha ezt olyan valaki is látta akink nem kellet volna?
-Nem érdekel tudod miért?-nézett mélyen a szemebe.Megráztam a fejem nemleges választ adva.-Mert büszke vagyok,hogy ilyen barátnőm van.-mondta majd egy lágy csókot lehelt a számra.


Akkor a kérés.
A másik blogom bezárom de majd ha ennek végeztem az első fejezetével ott elkezdek egy másikat.De itt jöttök ti a képbe.Nem tudok dönteni a 2 között ezért a segítségetekre lenne szükségem.Majd ide is ki rakom a bevezetőket és majd a szavazást is..De,hogy elindítsam a szavazást lesz egy kérésem sőt 2 is amit most nem árulok el majd csak a bevezetőkben;D

9.rész

Sziasztok itt vagyok:DD Közelítünk a misztikus 10.részhez...Ne értsétek szó szerint de tényleg az mivel az is mint ez ilyen vissza tekintős rész lesz:DÉs bejelenteni valóm is van:Még 11 rész van és a blog egy elég fontos fejezete lezárul!!Nem fogom abba hagyni a történetet hanem majd lesz egy kisebb vagy nagyobb? fordulópont benne..;D Barátnőm-aki írta az utolsó két fejezetbe azokat a mókás kis szövegeket-nem kis segítséget adott a folytatással kapcsolatban..:DIgaz egy valami elszomorít...Látom,hogy megjelenítik a történetem de életjelet senki nem ad magáról..Nem szerettem volna a komi határt bevezetni de most úgy döntöttem,hogy csak 1-2 komment után jön a fojtatás...Egyébként most a lelki állapotom is kihatással lesz a részre mivel csináltam egy eget rengető nagy baromságot ami nem is baromság mert nekem az egyik legnagyobb álmom*.* és elkeserítő tény,hogy nem vagyok biztos az érzéseimben szólítsuk"becenevén" Röcsövszki nagyon tetszik de én eddig tagadtam de ma mellette ültem és szekáltak,hogy nekem tetszik és igazuk volt...:SMind1 ezt majd elrendezem magamban de addig is Jó olvasást:D
Ui.:Ne felejtsétek el,hogy 1-2 komment és csak akkor hozom a részt...

Pati szemszöge

-Nem nem és nem-ellenkeztem Oliviával.-Értsd meg nem.Soha ismétlem soha nem fogok magassarkút felvenni.Nem szeretem nem bírok benne menni és a lábamat is nyomja.-nyafogtam szegény lánynak.Fél órája próbál rábeszélni egy fekete csillogós cipőre.
-Esküszöm nehezebb eset vagy mint a hugom.-dőlt végig az ágyamon.-Tudod mit?Inkább válasszuk ki a ruhát és eldöntheted majd te,hogy milyen cipőt veszel fel.-pattant fel álló helyzetbe.Bólintottam majd mellé álltam.Feltúrtuk a fél szekrényemet de semmi.-Nem szoktál szoknyát hordani?Egy ilyen étterembe nem való egy csőszárú nadrág bő póló Converse kombó.-kiáltott fel végelkeseredésében.Fejemmel Az Ajtó felé biccentettem.Soha nem mutattam meg neki,hogy mi van mögötte.Volt egy idő amikor fogdásokról fogadásokra járkáltunk,anya pedig ragaszkodott a ruhák és cipők megtartásához.Elvileg a topánkának is ott lenne a helye de valahonnan előkerült.Felálltam majd oda sétáltam.
-Most készülj fel arra,hogy olyat fogsz látni amit soha ismétlem soha többet nem fogsz.Legalábbis addig ameddig nekem kell ruha,de ha neked lesz rá szükséged nyugodtan szólj és kedvedre válogathatsz.-mosolyogtam felé.Bólintott majd izgatottan megdörzsölte a tenyerét.Nagyot sóhajtottam majd kinyitottam az ajtót.Olivia majd hanyatt vágódott mikor meglátta.
-Ez mind a tiéd?De honnan ez annyira nem te vagy.-mondta miközben besétált a gardróbba.Nézelődött majd odarohant a rózsaszín ruhákhoz.Megráztam a fejem és inkább elindultam a másik sarokba.Míg Liv kiélte magát a ruhák között addig én unottan néztem végig őket.Volt amihez szép volt amihez már szomorúbb emlékek fűződtek.Megakadt a tekintetem egy bézs színű ruhán.Elmosolyodtam mikor eszembe jutott az az este.

A világ legjobb dolga ha már aznap egyedül maradsz a bátyád lakásában mikor megérkezel.Neki fontosabb a barátnőjének örömet szerezni mint a rég nem látott hugával beszélgetni.Leraktam a poharat a pultra majd átvánszorogtam a nappaliba.Leültem a kanapéra majd bekapcsoltam a TV-t.Nem tudom meddig néztem a nagy marhaságokat de már kínomba nevettem.Hirtelen egy kép villant be valamilyen szórakozó helyről.Nem fogok itthon ücsörögni és várni a csodát,hogy a bátyámék haza érjenek.Azt leshetik.Felmentem a szobámba majd elővettem a bőröndömet.A legaljáról előhalásztam egy bézs színű ruha melynek mell részét fekete csipke díszítette.Mivel nem lehet tudni kivettem egy fekete blézert is.A másik bőröndömből kivettem egy színben passzoló Vans cipőt.A ruhákat ágyamra dobáltam majd bementem a fürdőbe,levettem a ruháimat és beálltam a meleg víz alá.Csak folyattam magamra vizet.Mikor már úgy gondoltam elég volt gyorsan megmosakodtam és hajat mostam.Elzártam a vizet és vizes testem köré egy puha törölközőt tekertem  hajam hagytam a hátamra tapadni.Kimentem a szobámba és előhalásztam egy fehérnemű szettet.Benyomtam itt is a TV-t és egy zeneadóra kapcsoltam.Énekelve mentem át a közös fürdőbe és vettem elő a hajszárítót és sütőt.Vissza ballagtam a sajátomba majd elkezdtem szárítani a hajam.Be sütöttem és nem kevés lakkot fújtam rá.Vissza mentem a szobámba a sminkes táskámért.Azzal a kezembe vissza mentem a tükör elé és megcsináltam a sminkemet is.Mikor a fürdő szobai dolgokkal végeztem elmentem felöltözni.Még egyszer végig néztem magamon a tükörben és egy olyan lány nézett vissza rám akit még eddig sosem véltem felfedezni magamban.Egy kis táskába beledobtam a telefont,személyit,és pénz.Kikapcsoltam a Tv-t lekapcsoltam fent a villanyokat majd lementem.Ott is áramtalanítottam majd kulccsal a kezemben mentem a bejárati ajtó felé. Ahogy kiléptem megcsapott a szmog jellegzetes szaga és a hideg levegő.Elindultam a kapu felé.Visszanéztem a kocsimra de elvetettem az ötletet miszerint én ma vezetek ugyanis szándékozom inni is egy kicsit ezért hívtam egy taxit.5 perc múlva itt is volt.Lediktáltam a címet majd a bácsi beletaposott a gázba.15 perccel később már a klub előtt álltam.Kifizettem a fuvart majd bementem.A bejáratnál két nagydarab kidobó ember maradt.
-Miben segíthetünk kis hölgy?-kérdezte a kopasz.Ránéztem majd előhalásztam a személyim és odaadtam nekik.Megnézték majd egy bólintással jelezték,hogy mehetek.Elvettem a felém nyújtott kis könyvet amit el is vettem.Szép lett volna itt elhagyom.Bementem majd egyből a pulthoz siettem.Rendeltem egy vodka-narancsot majd még egyet és még egyet és még egyet.Körülbelül a 4 vagy az 5 pohárnál tartottam mikor egy göndör hajú srác ült le mellém.Tekintete égette a bőröm.Fél szemmel én is végig mértem őt.Szemem megakadt a csiklóján lévő lakaton.Elmosolyodtam majd én is ránéztem a bal csuklómra.Ugyan ott ugyan úgy ott volt a lakat.Ő is ránézett a kezemre majd elmosolyodott,gödröcskéit megmutatva.Tekintetét felvezette arcomra fürkészve nézte minden mozdulatomat.Elnevette magát majd kezét felém nyújtotta.
-Harry vagyok.-mosolygott még mindig.
-Én pedig Patrícia.-mosolyogtam én is rá.Tenyerem az övébe raktam és akkor vettem észre,hogy a bal kezét nyújtotta.Elmosolyodtam majd megráztam a fejem.Elnevette magát és székét közelebb húzta.Államnál fogva felemelte a fejem majd a szemembe lógó tincseimet a fülem mögé tűrte.Éreztem ahogy a vér felfut az arcomba.Még nagyobb mosolyra húzta a száját és most már tökéletes fogsorát is megmutatta.
-Jössz táncolni?-ajánlotta fel kedvesen.Elgondolkodtam,nem tudtam,hog mit kéne most mondanom neki.Utasítsam őt vissza vagy menjek vele.-Nyugi nem harapok.-nevetett fel rekedtesen.Bólintottam majd kezem ismét megfogta.A táncparkett közepére húzott majd kezeit derekam köré fonta én pedig a nyaka köré vezettem fel.Ép elkezdtünk a ritmusra lépegetni mikor a Dj srác bemondta,hogy most lassítunk a tempón.
-Ez most ugye csak szivat?-nevettem fel.Harry elmosolyodott majd megpörgetett.
-Miért mi a baj vele.-Hajolt közelebb,hogy a zenét túl tudja üvölteni.
-Csak annyi,hogy nem tudok táncolni.-pirultam el ma már sokadjára.
-Azon könnyen segíthetünk.-mondta majd megemelt és a cipője orrára állított.Elmosolyodtam és fejem a vállára hajtottam.Szorosan tartotta a derekam nehogy elessek.Végig lassúztuk a számot.Olyan meghitt volt minden.Soha sem hittem az első látásra szerelemben de ez lehet,hogy az?Úgy is mindegy mivel Ő itt én pedig Magyarországon.De várjunk csak nem is amerikai akcentusa van sokkal inkább hasonlít britre.
-Gyere bemutatok neked valakiket.-mondta majd elkezdett húzni egy irányba.Nem tudtam hova visz így maradt 2 lehetőségem,vagy megbízom benne és nem ellenkezem vagy ellenkezem és akkor lehet,hogy életem eddigi legnagyobb baklövését fogom elkövetni.Az előbbi mellet döntöttem.Mikor oda értünk 4 sráccal és 3 lánnyal találtam magam szemben.
-Nos akkor had mutassam be nektek Patríciát.Patrícia ők itt Liam,Danielle,Louis,Eleanor,Zayn,Perrie ,és végül,Niall.-mutatott végig a kis társaságon.Mosolyogva intettem neki egyet.Nagyon sokat beszélgettem mindegyikőjükkel de Harryvel valahogy mindig többet.A buli után hazamentem.Óvatosan kinyitottam a ház ajtaját,hogy még véletlenül se keltsek fel senkit.Fáradtan dőltem be az ágyba,még átöltözni sem volt erőm.Még mielőtt teljesen elragadott volna az álom manó kaptam egy SMS-t.
~Jó éjt kislány ha nincs ellenedre holnap elmehetnénk a srácokkal várost nézni.
                                                                                                                              Harry.Xx
Elmosolyodtam az üzenetén.Nem volt erőm már válaszolni majd holnap.

-Úgy látom te már döntöttél.-jelent meg a hátam mögött Olivia.Hangja visszarázott a valóságba.Bólintottam majd levettem a ruhát a fogasról és kivittem az ágyamra.Elmentem tusolni ami most nem tartott olyan sokáig.Kiszálltam a kabinból és egy törölközőt tekertem magam köré.Kimentem a szobámba de Olivia sehol sem volt.Megvontam a vállam majd magyarázkodhattam a fiókomból egy fehérnemű szettet amit gyorsan magamra is kaptam.Ép a ruhát akartam felvenni mikor Olivia rontott be.
-A-a először megcsinálom a hajad meg a sminked és utána majd felöltözöl.-Vezénylet mint egy kis parancsnok.Nevetve szalutáltam neki majd egy száll fehérneműbe leültem a székre.Szegény lány nem keveset szenvedett a hajammal,végül úgy döntött,hogy kivasalja.Nagyot sóhajtva tért át a sminkemre ami egyszerű volt mégis szép.Már a szájfényt akarta felkenni de elhúztam a fejem.
-Héjj mi van?-tette csípőre a kezét.
-Olyan nem lesz a számon.Utálom érted utálom-mondtam neki nevetve.Már vett volna elő egy másik színt mikor rácsaptam a kezére.-Nem a színét utálom hanem a szájfényt,rúzst és bármit ami a számra kell kenni-magyaráztam el a helyzetet.Bólintott majd elpakolta a cuccait.
-Oké akkor én most megyek.És azt a magassarkút gondold át.-kacsintott vissza az ajtóból mosolyogva megráztam a fejem majd ismét a gardrób felé vettem az irányt.Bent kutakodtam a cipők és a szandálok között de semmi.Végül elgondolkoztam Olivia ajánlatán.Egyszer nem halok bele.A cipővel a kezembe mentem vissza a szobámba.Felöltöztem majd lementem a napaliba.Hála az égnek még anyuék nem voltak itthon biztos magyarázkodhattam volna mégis miért vagyok ennyire kiöltözve.Dudaszóra lettem figyelmes.Felpattantam a kanapáról de bátyám beelőzött.A nappali ajtajából néztem a két srácot.A pár nappal ezelőtt történtek már meg se látszott rajtuk igaz Harrynek még egy kis monoklia van de már nem látszik annyira.Odamentem bátyám mögé majd köhintettem egyet.Balázs megfordult majd mint az apa az oltárnál odavezetett Harryhez.Nevetve köszöntem el bátyámtól majd elindulunk ki a kocsihoz.Harry előre rohadt hogy kinyissa nekem az ajtót.Mosolyogva szálltam be és néztem végig ahogy becsukja az ajtót majd átfut a kocsi másik oldalára.Amint beült maga felé fordított és szenvedélyesen megcsókolt.Nyelvével megnyalta az alsó ajkam bejutást kérve amit nem kapott meg.Morogva harapta meg a számat és hajolt el tőlem.Elmosolyodtam a mű durciján.Karba tett kézzel dőlt hátra az ülésen.Tudtam,hogy ezt nem bírja sokáig és igazam is lett.Nevetve fordult felém és mér végig.Szemei kikerekedtek amikor meglátta a magassarkút a lábamon.
-Ezt csak miattam vetted fel?-mutatott a figyelt pontra.
-Igen és ezt is.-Mutattam a ruhára.Elmosolyodott majd felsóhalytott.
-Ez volt rajtad akkor este....
-Mikor találkoztunk,igen.Oliviától kaptam,hogy nincs egy szoknyám se de megmutattam neki mi van Az Ajtó mögött és nézelődni kezdünk.Azonnal megtaláltam ezt a ruhát és tudtam,hogy rajtam ez lesz.-meséltem neki a ruha történetét.Elmosolyodott majd beindította a kocsit.Megfogta a kezem majd a váltóra helyezte ő pedig a sajátját az enyémre.Végig így mentünk.Mikor megláttam a London-Eyet a lélegzetem elállt.Harry látta,hogy valami nagyon nem stimmel.
-Mi a baj?-kérdezte aggódva.
-Tériszonyom van egy kicsit de nyugi nem vészes.-biztatás kép megszorítottam a kezét.Kiszállt majd átsétált az én oldalamra.Kinyitotta nekem is az ajtót majd kezet nyújtott.Elfogadtam a felajánlott kezét.Kiszálltam a kocsiból majd Harry mellé álltam.Kezeiket össze kulcsolta és úgy mentünk.
-Nem félsz,hogy meglátnak minket?-néztem fel rá.
-Nem.Szeretném ha mindenki tudná,hogy te vagy nekem az egyetlen.-Fordított maga felé.Szorosan bújtam karjai közé.Nem sokáig álltunk ott mivel menni kellet mert mi jöttünk a sorban.Harry megvette a jegyeket majd beszálltunk.Látszott rajtam,hogy nincs minden rendben.
-Csukd be a szemed és ameddig nem szólok ne nyisd ki-suttogta a mögöttem álló fiú.Tettem amit mondott.Éreztem ahogy keze derekam köré fonódik majd állát a vállamon pihentette.-Kinyithatod.-mondta majd kinyitottam a szemem.Ami elém tárult az valami gyönyörű volt.Innen fentről belátni egész Londont.Harry elém sétált majd mélyen a szemembe nézett.
-Patrícia lennél a barátnőm?-Tette fel a bűvös kérdést.
-Ha azt mondom igen mi lesz?-Húztam az agyát.Legszívesebben azonnal rávágtam volna,hogy igen de ez jól esett.
-Akkor én leszek a világ legszerencsésebb embere-mondta majd közelebb jött.Oda sétáltam hozzá és megöleltem.
-Igen suttogtam a fülébe.-Kezeit derekam köré fonta majd felemelt és megpörgetett.Nevetve rakott le majd szenvedélyesen megcsókolt.Ismét bejutást kért amit most meg is kapott.Mikor elváltunk szorosan magához ölelt és úgy csodáltuk tovább az éjszakai Londont.

Ui.2:Csak neked csak ma csak most pontosan 0:25-kor befejeztem a részt ami most remélem elég hosszú lett és ne feledjétek 1-2 komment;D

8.Rész

Sziasztok!A kimaradás miatt úgy döntöttem,hogy a hétvégén megleplek titeket egy új résszel.ami nem jött össze.Már fel szerettem volna tenni Péntek este de szenvedtem a hangommal mert farsangon szétordítottam az agyam és nuku hangom://///Most meg beleestem ebbe a szar járványba....Megint éjszaka hozom de mikre nem jó ha az ember fia/lánya beteg?:DDOké nem terhellek titeket ilyenekkel.Jó olvasást.
Ui.:Megcsináltam,hogy akinek nincs felhasználója az névtelenben is írhasson komit.Szóval örülnék 1-2 kominak.:DÉs pipának is ;D
Ui.2:Sajnálom,hogy nem írok hosszabb részeket de nem megy...Nekem ez már így is elég hosszú..Nem szeretem ha egy részben ódákat írnak arról hogy felöltözik tusol stb.Szóval tőlem ettől többre ne nagyon számítsatok;D


Reggel borzalmas fejfájással keltem.Nyöszörögve átfordultam a másik oldalamra de beleütköztem valamibe vagy inkább valakibe.Szemeim kipattantak és megláttam egy göndör hajtömeget.Számat halvány mosolyra húztam.Kezem derekára simítottam mire ő összerezzent.Mocorogni kezdett majd szembe fordult velem.Óvatosan magához húzott majd egy puszit nyomott a fejemre.Szorosabban bújtam hozzá mire Ő felmordult.
-Miért nem alszol?-Kérdezte reggeli rekedtes hangján.
-Fáj a fejem és nem bírtam visszaaludni.-adtam neki választ.Elmosolyodott majd megrázta a fejét.
-Mennyire emlékszel a tegnap estéből?-Nézet rám.Látszott rajta,hogy közel áll a röhögéshez.Vissza gondoltam a tegnap estére de azután,hogy Niall úszott egyet teljes képszakadás.
-Nem sokra.Az még megvan,hogy Niall ki ment úszni de a többi teljes homály.-rántottam meg a vállam már amennyire lehetett.Harry elröhögte magát majd rám gördült.Mélyen a szemembe nézett majd le a számra és megint a szemembe.Értettem a célzást így megfogtam a tarkóját és közelebb húztam.Már az orromat érintette mikor a fülemhez hajolt.
-Elmondtad a kanalas versed és a WC-t Röcsövszki retyónak hívtad-suttogta a fülembe nevetését vissza fojtva.Nekem nem ment így hangosan felröhögtem.Ő sem bírta tovább belőle is kitört.A nagy zajra bejött Louis azzal az indokkal,hogy ne merjem bántani az ő egyetlen Göndör hercegét.Harry nevetve nézett vissza rám majd egy lágy csókot nyomott ajkaimra.Mikor elváltunk mélyen a szemembe nézett majd legördült rólam.Kimászott az ágyból majd pólóját elvette a fotelből és elment a fürdőbe.Negyed óra múlva teljes harci díszben tért vissza majd lement a konyhába.Egyedül maradtam a gondolataimmal.Még mindig nehéz elhinnem ezt az egészet.Először New Yorkban találkozok a srácokkal majd eljönnek hozzám Magyarországra,közben kiderül,hogy kiköltözünk Londonba magunk mögött hagyva a sok problémát és fájdalmat,aztán Niall elüti Oliviát és a kórházban megjelenik Alice Harry oldalán amit Balázs is látott így volt egy kis összezördülés a két srác között de végül minden jól alakult.A bátyám megtudta,hogy milyen barátnője is volt és végre Harry is bevallotta az érzéseit.Ajtó nyitódásra lettem figyelmes ahova szinte azonnal odakaptam a fejem.Harry jött be egy nagy tálcával amin ha jól láttam palacsinta és fejfájás csillapító volt.Oda sétált az ágyhoz majd lerakta az ölembe.Épp kiakart menni mikor utána szóltam.
-Ne menj-néztem rá kölyök kutya szemekkel.Vissza fordult majd odajött az ágyhoz.Be bújt mellém majd mosolyogva figyelte ahogyan eszek.Ránéztem majd egy falatot a szájába raktam.Felnevetett majd ő is adott nekem.A vége az lett,hogy se Ő se én nem ettünk rendesen.Össze vissza dobáltuk a kaját.
-Oké és ezt most ki fogja kitakarítani?-Néztem fel rá.Megvonta a vállát majd felállt és elment.Pár perccel később a porszívóval tért vissza majd elkezdett takarítani.Csodálkozva néztem,hogy ő ilyenekre is képes.Mivel már voltam nála így volt szerencsém "megcsodálni" a szobáját.Kicsit na jó nem nagyon nagy rendetlenség uralkodik ott.
-Mi olyan érdekes rajtam?-Húzta fel a szemöldökét.Mosolyogva megráztam a fejem majd odamentem hozzá.Kezeit derekam kör fonta majd szorosan megölelt.-Ugye tudod,hogy nagyon nagyon szeretlek?-Suttogta a fülembe.
-Tudom és te tudtad,hogy én is?-mondtam a nyakába.Szorosabban ölelt majd egy kicsit elhúzódott.Szemeimbe nézett majd megcsókolt.Mikor elváltunk mosolyogva fürkésztük egymás tekintetét.
-Hugi gyertek le valami fontosat kell megbeszélnünk.-Ordított fel Balázs.
-Oké csak felöltözöm.-Kiabáltam vissza.Adtam Harry arcára egy puszit majd elmentem a szerényemhez és kivettem a világos kék farmerem, egy fekete kapucnis pulcsit, a Hol Lis Ter-es pólóm és az egyik kedvenc Converse cipőm.Mind ezt a kezembe fogtam majd bementem a fürdőbe.Gyorsan lezuhanyoztam és fogat mostam majd felkaptam magamra a ruháim és kimentem.Harry az ágyamon ült,ahogy meglátott felpattant és odaállt elém.Fejével az ajtó felé biccentett és megfogta a kezem.Bólintottam majd elindultunk le a többiekhez.Mikor leértünk valami nem stimmelt.Egy személlyel többen voltunk.
-Alice.-suttogtam.-Ő mit keres itt?-Kérdeztem bátyámtól.-És hol van Olivia?
-Még fent van.-mondta Niall
-Volt.-jött egy kómás hang a lépcső felől.Mikor Olivia meglátta Alicet szemei kikerekedtek-Te mit keresel itt?-kérdezte Ő is.
-Én is ezt kérdezem.-tettem csípőre a kezem.
-Azét jöttem,hogy elnézést kérjek mindenkitől.Főleg Oliviától,Balázstól és Harrytől.-Hajtotta le a fejét.
-Oh,hogy oda ne rohanjak.-mondtuk egyszerre Livvel,egymásra néztünk majd elmosolyodtunk.
-Komolyan gondoltam.Nem kérem senkitől,hogy fogadjon tárt karokkal de nem szeretnék tőletek haraggal elválni,ugyanis vissza megyek New Yorkba.-mondta.Majdnem elhittem neki de nem.Engem nem fog becsapni.Ismerem már őt annyira,hogy tudjam valami hátsó szándéka van.
-Csak ennyit akartam tőletek.Sziasztok.-intett egyet majd elment remélem végleg.Legyintettem egyet majd elmentem a konyhába.A hűtőből elővettem a tejet a szekrényből a gabonapelyhet és egy tányért majd összeöntöttem őket.Előkerestem egy kanalat majd leültem a pulthoz.Mikor kész lettem a tányért a mosogatógépbe tettem majd kimentem.Mindenki a kanapén vagy a földön feküdt és a Tv-t kapcsolgatták.Leültem a fotelba és elvettem a dohányzó asztalról a laptopom majd felmentem Facebookra.Hirtelen teljes csend lett majd felcsendült a számomra már jól ismert dallam.(képzeljétek el angolul már lusta vagyok megkeresni..szerk megj).Elmosolyodtam majd a társaságra néztem.5 éves szintre lesüllyedtek és élvezettel nézték Spongya Bobot.Odaültem melléjük és én is nézni kezdtem.Mikor megláttam Tunya képét azonnal eszembe jutott a kis versem.
-Hé-Hé valami a kisasszony fejébe ötlött.-szólalt meg hirtelen Liam.
-Ezt jól látod.-mosolyogtam rá-Tunyához is írtam egy olyan kis szöveget mint a kiskanálhoz.
-Hallani szeretnénk.-mondták szinte kórusban.
-Oké-mondtam majd megköszörültem a torkom.
-Tunya,Tunya,Tunya.
te nyolc karú félisten,
Azt hiszem rögtön szerelembe estem.
Imádom amikor a Spongya Bobba meztelenül mutatnak,
Szeretem, ahogyan ki nem állhatod Spongyát
Olyan férfiasan viseled a gondját.
Tudom, nem lenne szabad,
De borítókepémnek állítottalak.
Mivel az arcod festői,
A tested főnyeremény.
Tunya, Tunya, Tunya.
Te nagyszerű polipbaba.
Mint este most is megint röhögőgörcsöt kapott a csapat.
-Többet nem kreáltál?-kérdezte Harry aki időközben az ölébe húzott.
-Nem tudom,most nem jut semmi más az eszembe.-Vontam meg a vállam.Elmosolyodott és megrázta a fejét majd a vállamra rakta azt.A Spongya Bobot innentől csendben néztük végig.Később Oliviát hívta az anyja,hogy már ideje lenne haza menni.Felajánlottam,hogy elviszem de Harry ragaszkodott hozzá.hogy ő is jöjjön mert még csak egyszer vezettem forgalomba.Szem forgatva bólintottam majd elvettem a kulcsokat a helyéről és kimentem a kocsihoz.Alapból elindultam a bal oldalra de észbe kaptam és visszamentem.Harry és Olivia jót nevettek rajtam.
-Oké még szoknom kell.De szerintem Liv neked is.-fordultam a lány felé.Mosolyogva bólintott majd beszállt hátra.A Göndörke átsétált a baloldalra én pedig beültem a volán mögé.Beindítottam a kocsit majd elindultunk Oliviáék felé.Kicsit nehezen ismertük ki magunkat de Harry segített nekünk.Fél óra bolyongás után oda találtunk.Liv megköszönt mindent majd elment.
-Akkor most hova?-kérdezte Harry.Megvontam a vállam majd elindultam valamerre.Végül kilyukadtunk egy  Nando's ellőt.Egymásra néztünk és bólintottunk egyet.Bementünk ahol Harryt megtámadták a rajongók.Addig elmentem rendelni.A fél kajáldát biztos,hogy felvásároltam.
-Majd én.-jött oda Harry mikor már fizetni akartam.Odanyújtotta a pénzt majd elmentünk.Beültünk a kocsiba és meg se álltunk hazáig.Mikor beléptünk az ajtón Niall szinte azonnal letámadt minket.Odaadtam neki az adagját majd elvonult.Mindenki meg kapta a neki szánt ételt majd mi is felmentünk Harryvel.Egymást etettük de most nem úgy mit reggel.
-Khmm..-köszörülte meg Harry a torkát.-Eljönnél velem ma valahova?-nézett rám kölyök kutya szemekkel.
-Mármint randira?-kérdeztem vissza.Bólintott és elmosolyodott.Oda csúsztam mellé majd megcsókoltam.
-Szóval ezt vehetem igennek?-suttogta a fülembe.
-Igen bújtam hozzá.

7.Rész

Sziasztok!Tudom,hogy már kellet volna hoznom a részt de nem jött össze.Egész héten farsangra próbáltunk és ez teljesen elvette az időm,plussz még hozzá fogtam a Dark-hoz is amit enyhén fogalmazok de KURVÁRA IMÁDOK... Meg az egyik barátnőm ehhez a részhez is nagyon sok új ötletet adott ezért ma újra kezdtem.Remélem tetszeni fog:D
Ui.:Az ilyen szöveg barátnőm által kreált.Kicsit vicces lett de csak,hogy megismerjétek azt az énem ami nem ír hanem elengedi magát és szimplán hülyeXDD
Ui2.:Az előzőbe nem jó a kép ezért újat rakok be.
Jó olvasást!

Patty szemszöge

Mielőtt kimentem volna megkérdeztem Olivia orvosát,hogy mikor jöhetek érte.
-Délelőtt 10-től bármikor.-Adta meg a választ.Megköszöntem az információt majd kimentem a parkolóba ahol a "Nagy Fekete" autót kezdtem el keresni.Hirtelen egy fekete Audi fékezett le mellettem.
-Hova vihetem kisasszony?-Kérdezte nagy mosollyal.
-Először is rohadj meg másodszor pedig haza.-Kapta meg a választ.Beszálltam mellé majd egy gyors szájra puszit adtam neki.-Szoknom kell ezt a fajta vezetést.-Jegyeztem meg mikor kiértünk a főútra.A mellettem ülő Göndörke csak felnevetett majd lekanyarodott egy teljesen üres parkolóba.Keresett egy eldugottam helyet majd leállította a motort és kiszállt a kocsiból.
-Harry mit csinálsz?-kérdeztem tőle nevetve.Nem válaszolt csak ment tovább majd kinyitotta az ajtómat.
-Gyere segítek egy kicsit.-Nyújtotta felém a kezét.Megfogtam az majd kirántott a kocsiból.Elvezetett egy erdő mellé majd befogta a szemem.Kicsit féltem de megbíztam benne.
-Még pár lépés..és itt vagyunk.-mondta majd levette a kezét a szememről.Mikor megláttam a kivilágított Londont megfordultam majd megcsókoltam őt.Mikor elváltunk csillogó szemeibe néztem majd hozzábújtam.Fejem mellkasán pihentettem míg Ő hajam simogatta.Valahonnan halk zene hallatszott majd mikor felnéztem Harryre egy távirányítót mutatott fel,majd kezét vissza tette derekamra.Minden olyan tökéletesnek látszott de ezt a pillanatot is tönkre tette valami vagy inkább valakik.Elnéztem az erdő felé de semmi,ekkor azonban a hátam mögül vakuvillanásokra lettem figyelmes.Harry megragadta a kezem majd húzott a kocsihoz.Már megszokásból a jobb oldalra mentem ám feltűnt,hogy ez nem volt jó ötlet.
-Te vezetsz.-Dobta nekem a kulcsot amit sikeresen elkaptam.Semmivel sem törődve ültem be majd indítottam a motort.Mintha már tapasztalt "angliai" sofőr lennék úgy vezettem egészen hazáig.Mikor felparkoltam a kocsifeljáróra feltűnt,hogy egyel több kocsi áll ott.Mit sem törődve vele mentem el mellette mögöttem Harryvel.
-Megjöttünk.-kiáltottam el magam ám válasz nem érkezett.Mikor beléptem a nappaliba a mögöttem álló srác felkapcsolta a villanyt majd szinte egyszerre üvöltötték el magukat.
-Meglepetés.Boldog 18 szülinapot.-Lépett elém Harry majd megcsókolt.Sajnos hamar sőt túl hamar szét kellet válnunk.Apu megköszörülte a torkát és ránk nézett.
-Harry vigyázz a lányunkra,te pedig kisasszony-fordult felém-az autóra amit kaptál.Adta oda a kulcsot.Kimentem az udvarra és jobban szemügyre vettem a kocsit.Egy fehér Range Rover állt ott.Oda rohantam anyuékhoz és megölelgettem őket.
-Köszönöm
-Ne csak nekünk köszönd hanem Harrynek is.Az ő ötlete volt.-Suttogta a fülembe anyu.Kaptak mind a ketten egy-egy puszit majd odamentem Harryhez és őt is megöleltem.
-Nagyon nagyon köszönöm.-suttogtam a fülébe.Kicsit eltolt magától majd megcsókolt.
-Kicsim apáddal el kell mennünk pár napra addig szeretnénk ha nem lennél egyedül.-mondta anyu.Bólintottam egy nagyot majd megöleltem őket és vissza mentünk a többiekhez.Bent kicsit jobban szétnéztem és a tömegben megláttam Oliviát.Oda mentem hozzá majd megöleltem.
-Téged meg,hogy-hogy kiengedtek?-kérdeztem mikor elengedtük egymást.
-Szerencsére saját felelőégre kijöhettem.-mondta majd elment Niallhöz.
-Üvegezzünk!-kiáltott fel Zayn,Mindenki rábólintott majd elmondta a szabályokat.-Oké akkor ha valamire nem felesz le kell venned egy ruhadarabot és ha valamit nem csinálsz meg akkor innod kell.-mondta határozottan majd hozzáfogtunk.Dőlt belőlünk a hülyeség és a pia is fogyott rendesen a végére Harry egy szál boxerban ült alattam én Hazza pólójában és egy bugyiban ültem az ölébe,Zayn fél pár zokniban,Lou a csíkos pólómba-nem tudom hogy került hozzá-.Niall úgy döntött,hogy elmegy úszni így most egy szál ádámkosztümben ül a többiekről meg nem sok minden került le.Szinte az összes piát megittuk mikor Liam úgy döntött,hogy kimegy a konyhába coláért.Én is mentem vele igaz kicsit ingatag voltam ezért az első székre leültem.A hülyeség most még jobban dőlt belőlem de az aranyköpéseim most sem maradhattak ki.
-Liam te miért nem szereted a kanalakat?-kérdeztem tőle el-el csukló hangon.
-Nem tudom.Kis korom óta utálok azzal enni.-Adta a választ.
-Én kiskoromban egy verset írtam a kanálhoz.Elmondhatom?-Néztem rá reménykedve.Nevetve bólintott majd megköszörültem a torkom és hozzáfogtam.
-Kiskanál,ó te gyönyörű fém szerkezet.
Veled enni,inni,mindent lehet.
Ha rád nézek,meglátom benne magam.
Azt hiszem elbíztam magam.
Ó,mondd el,miért nem ásunk a föld felé?
Mért nem indulunk el kettecskén.
Ketten,szerelembe esünk.
És lesz sok kanál kölykünk.
Ezzel az ódával búcsúzom.
Imádatomat kifejezni nem tudom.-Mikor befejeztem Liam szó szerint röhögő görcsöt kapott.A nagy hangzavarra a többiek is bejöttek.Senki nem tudta,hogy min nevetünk de ők is csatlakoztak hozzánk.
-Oké én most meglátogatom a Röcsövszki retyót.(egy ismerősöm mondta és majd meg szakadtam rajta.Jah amúgy egy bunkó retard gyerek.Szerk.megj.)-Itt már mindenkinél elszakadt a cérna és visítva röhögtek.Én elmentem-inkább tántorogtam-a Röcsövszki retyóra majd elvégeztem a dolgom.Mikor vissza mentem mindenki kidőlt csak Harry ült a kanapén.Talán ő volt a legjózanabb mindenki közül.Rám nézett majd felállt és a karjaiba vett.Felvitt a szobámba majd letett az ágyra.Ki akart menni de nem hagytam berántottam őt magam mellé majd egymás karjaiban elaludtunk.

Facen lájkot PLS !!

Sziasztok a rész az készül de csak holnapra várhat :DDMint a cimből is láthatjátok Goo Facebook és Lájot az oldalnak!! http://www.facebook.com/pages/Mag%C3%A1n-%C3%A9letek-/596988196994416

6.rész

Sziasztok!Nos hát most is kicsit késtem de sokat kellet tanulnom.A rész pocsék lett de ez van.Most főleg Oliviára fektetek nagy hangsúlyt.A többit majd a részben megtudjátok.Jó olvasást :DD




Még egy kicsit ültünk ott a földön egymás karjaiban de vissza kellet mennünk a többiekhez.Lassan feltápászkodtunk a földről majd Harry mellém állt és ujjainkat össze fűzte.Mosolyogva léptünk ki a mosdóból és egyből indultunk Oliviához.Amint megláttak minket a srácok azonnal letámadtak minket és magyarázatot követeltek.Ezt a feladatot Harry-re hagytam és én addig bementem a kórterembe.Olivia az ablakban ült és nézett ki.Szemei könnyesek voltak ezért oda mentem hozzá és kezem a vállára simítottam.
-Mi történt valami baj van? -Kérdeztem lágy hangon.Csak megrázta a fejét.Leültem mellé és én is csak néztem.Elgondolkodtam azon,hogy tényleg jól tettem e azt amit tettem.Végül is Harryvel végre boldogok lehetünk és a Bátyám sem egy cafkával jár.Aztán vissza tértem Oliviához akit ha nem üt el Niall akkor most nem ülnénk itt ketten.Ha nincs ez a baleset akkor nem jött volna Alice Harryvel és nem derült volna ki ez az egész és akkor még most sem tudnám,hogy mit érez irántam.Mikor kimondtam azt a bizonyos szót nagyon megkönnyebbültem.


Olivia szemszöge

-David nem érted köztünk mindennek vége érted?MINDENNEK.-üvöltöttem az előttem álló fiúnak.Képes volt vissza jönni azok után amik történtek.
-Oliv ne.Ne akard,hogy itt mindennek vége legyen.Szeretlek és nem akarlak elveszíteni.-Könyörgött kiskutya szemekkel.Kezem az övéi közé fogta.Tudtam,hogy nem fog elengedni és nem akartam,hogy megint bántson.Eddig mindig megbocsátottam neki de már nem fogok.A ruháim már anyánál vannak már csak nekem kell mennem.De van egy kis gond.Ha elviszem a kocsit észreveszi és megtudja,hogy hol vagyok,de valahogy a reptérre is el kell jutnom.Ekkor eszembe jutott.Majd fogok egy taxit.Igen ez jó lesz.David még mindig a kezem fogta és ugyan úgy nézet rám mint eddig.
-Kérlek Oliv.Csak még egy utolsó esélyt kérek,ha ezt is elcseszem akkor esküszöm,hogy hagylak menni.Kérlek.-Még mindig könyörgött.Tudtam ,hogy csak azért kellek neki mert nem akar egyedül maradni.
-Rendben,de ha ezt is elrontod soha többet nem akarlak látni.-mutattam fel a mutató ujjam.
-Köszönöm kicsim.Nagyon szeretlek.-ölelt át jó szorosan.-Mennem kell dolgozni,reggel találkozunk.-mondta majd megcsókolt.Itt a pillanat.Elővettem egy lapot majd írni kezdtem.
"Drága David
Mikor ezt a levelet olvasod én már távol leszek tőled.Tudom,hogy most ezernyi kérdés kering a fejedbe,de a legnagyobb kérdőjelet mégis a Miért?szócska birtokolja.A válasz egyszerű.Tudom,hogy most is ahhoz az Alicehez mentél.Kettőnk között a szerelem már régen elmúlt,te csak azért voltál velem mert a csajnak pasija van és így nem költözhettek össze de te nem akartál egyedül lenni.Csak,hogy tudd amikor azt mondtam,hogy megbocsájtok akkor igazat mondtam,de nem azért bocsátottam meg,hogy neked jobb lecsen csakis magamért,hogy ne bánts,és tudtam,hogy soha nem engednél el.Te megbíztál bennem,hogy nem megyek le de mégis megtettem.Muszáj volt nem tudok félelemben élni.Ha valaha is szerettél akkor soha nem fogsz keresni.Így is nehéz elmennem mert hiába bántottál testileg és lelkileg én még mindig szeretlek.Végezetül a gyűrű a borítékban lesz.
                                                                               Örökké szeretlek Oliv"
Fájó szívvel tettem a borítékba a levelet és a gyűrűt.Nem gondoltam volna,hogy ilyen nehéz lesz őt itt hagynom.Gyorsan felmentem az emeletre és kinyitottam a szekrényemet.Elővettem a sport táskám majd kikaptam egy melegítőt és a Jack Wills pulcsim.A megmaradt ruháimat bele dobáltam a táskába majd rohantam le.Az ajtóban felvettem a Vans cipőm,kulcsom leakasztottam a helyéről majd kiléptem.Az udvaron megláttam a fehér Volvom.Hiányozni fog a kocsim de ezt is Tőle kaptam.Csak a szép de mégis fájó emlékeket idézné fel.Még egyszer utoljára végig néztem a házon majd elindultam a főút felé.Ott leintettem egy taxit.
-A reptérre legyen szíves-Mondtam a bácsinak.Ő kedvesen bólintott majd elindultunk.Ahhoz képest,hogy New Yorkban mekkora szokott lenni a forgalom most szinte senki sem volt.Mikor oda értünk megköszöntem a fuvart majd kifizettem.Bementem a hatalmas épületbe majd a recepciós pulthoz siettem.
-Jó estét.Miben segíthetek?-Kérdezte kedvesen az idősödő hölgy.
-Egy jegyet kérnék a legkorábban induló Londoni gépre.-Adtam a választ.Valamit nyomkodott a gépen majd elment telefonálni.
-Szerencséje van kisasszony pont van egy hely a következő gépre.-mosolygott még mindig mint a kitűzőn is
állt Mrs.Adams.
-Nagyon szépen köszönöm.-Mondtam majd kifizettem a jegyet és elmentem becsekkolni,majd felszálltam a gépre.Hosszú és fárasztó út áll előttem.Egy elég szép lány mellet ültem.Hirtelen megszólalt.
-Szia.Alice Clark vagyok.-Nyújtotta felém a kezét.Én kedvesen elfogadtam és kezet ráztam vele.
-Szia én pedig Olivia Fly vagyok.-A nevem hallatán mintha felismert volna és kicsit feszült lett.-Valami baj van?
-Nem nincs semmi.Csak meglepődtem a neveden.Tudod a pasim volt barátnőjét is így hívták.-Mondta mosolyogva.Várjunk csak Alice méghozzá Clark.Oh My God!Ő az kivel David megcsalt.Szóval akkor az előbb felismert.
-Aham értem.-mondtam majd fülembe bedugtam a fülesem és elaludtam.
"Kedves utasaink fél óra múlva landolunk Londonban kérem kapcsolják be az öveiket.Köszönjük,hogy minket választott."Ébresztett fel a hangos bemondó.
Bekapcsoltam az övemet majd Alice felé fordultam.
-Alice kapcsold be az övedet mindjárt leszállunk.-rázogattam a vállát.Mikor felébredt bólintott majd becsatolta Ő is magát.Éreztem ahogy a gép leszáll és érinti a betont.Kikapcsoltam az övemet majd felálltam de előtte vissza fordultam a csaj felé
-Lehetne egy kérdésem?
-Persze-válaszolta kedvesen.
-Milyen volt Daviddel az ágyban?Remélem megérte.-Vettetem oda gúnyosan.Köpni nyelni nem tudott csak pislogott.Hátat fordítottam neki majd elindultam a csomagomért.Szerencsére kavarodás nélkül meglett.Telefonom kivettem a zsebemből majd felhívtam anyut,hogy jöjjön értem.Fél órán belül itt is volt.A táskámat beraktam a csomagtartóba majd szálltam volna be mikor úgy döntöttem inkább sétálok egyet.Nem tudom merre mentem de azt igen,hogy eltévedtem.Már régen elhagytam Londont és ha jól gondlom az autópálya szélén sétálok.Hirtelen egy kocsit láttam felém közeledni majd minden elsötétült.Az utolsó emlékem egy szőke srác aki a karjaiba vesz.
                                                                               *        
Klór szagra ébredtem.Szemeim lassan kinyitottam majd szétnéztem.Egy kórházban voltam.Hirtelen kinyílt az ajtó és egy szőkés hajú lány lépett be rajta.Bemutatkoztunk egymásnak majd bocsánatot kért a balesetért.Elmagyaráztam neki a helyzetet majd ő is elmondta,hogy szinte ugyan ebbe a helyzetben van.Telefonja csörögni kezdett majd kiment.Pár perccel később egy szőke hajú srác lépett be.
-Szia Oliv,a nevem Niall és nagyon nagyon sajnálom,hogy idekerültél a figyelmetlenségem miatt-Jött közelebb majd leült az ágyam szélére.
-Semmi gond.Nem csak a te hibád én is figyelmetlen voltam.-néztem fel rá.Szemei gyönyörű tenger kékek voltak amiben sikeresen elvesztem.
-Ne vedd tolakodásnak de miért sétáltál az autópályán egyedül?-vágott bele a közepébe.Újra mesélésbe fogtam de neki részletesen elmondtam mindent.Mikor a repülős incidenshez értem tátott szájjal nézett rám.Mikor kiejtettem Alice nevét szemei elkerekedtek.
-Várj Alice Clark?Ismerős valahonnan.Megvan így hívják Harry mostani barátnőjét,és Pati bátyának a csaját is.-két perc néma csend után szinte halottam ahogy leesett neki és koppant.-Várj mi nem ugyanarról az Alice Clarkról beszélünk?
-Nem tudom.Egy pillanat van róla egy képem.-Nyúltam a telefonomért ami egy kicsit fájt de kibírtam.Mikor megmutattam Niallnek a képet szemei még nagyobbak lettek.
-Igen ugyan arról a lányról beszélünk.-mondta "kicsit"idegesen.A másodperc töredéke alatt kiviharzott ám előtte egy cetlit hagyott a szekrényemen.Egyedül maradtam megint az emlékeimmel.A sok szép időre amit Daviddel töltöttem a sok fájdalomra.A veszekedésekre és a pofonokra.Kinéztem az ablakon és láttam London szépen kivilágított utcáit.Közelebb mentem és kiültem a párkányra.Újra eszembe jutottak azok az idők.Utoljára akkor láttam ilyen szépet mikor a Szabadság Szobor tetején álltunk.Ha nem csalt volna meg és nem bántott volna még sokszor átélhettük volna azokat a pillanatokat.Kis idő múlva valaki leült mellém.Mikor megszólalt felismertem a hangját.
-Mi történt valami baj van?-Nem szerettem volna őt zaklatni a hülyeségeimmel ezért inkább nemlegesen megráztam a fejem.Nem értettem miért törődik velem még ha nem is ismer.Ő is elgondolkozott valamin ezért inkább nem zavartam őt.Elővettem a telefonom és felhívtam anyát.
-Szia anyu.Ma nem megyek haza az egyik itteni barátomnál leszek majd holnap találkozunk szia.-Hagytam egy rövid üzenetet a rögzítőn.Tipikus mindig a munkájába temetkezik.Alig van rám ideje.Ezért is költöztem New Yorkba apuhoz.Eleinte minden jól ment mikor úgy döntött,hogy újra házasodik ez elmúlt.Csak az új feleségének és fiának élt aki David.De őt  is hamar eldobta magától.Elköltöztek L.A.be minket pedig ott hagytak a nagyvárosban.Azóta született 2 kishugunk akik már nem is olyan kicsik.
-Oliv sajnálom de mennem kell,de ígérem holnap bejövök érted és hozok neked pár ruhát is oké?-Kérdezte kedvesen Pati.
-Persze semmi gond és köszönök mindent.-Mosolyogtam rá majd intettem egyet és elment.Kapva az alkalmon elvettem a cetlin amelyen Niall telefon száma állt és egy kis mondat:"Hívj fel". Bepötyögtem a számát s két csengés után fel is vette.
-Szia jó,hogy hívsz! Pakolj össze mindent a táskába ami az ágy mellett van.Fél óra és ott vagyok érted.-hadarta el egy szuszra majd le is tette.Meredten bámultam a telefont,s mire észbe kaptam itt volt Niall.Kaptam egy kisebb leszidást mert nem pakoltam össze de Ő fél perc alatt megoldotta a dolgot.Megfogta csuklóm majd elvezetett a pakolóig majd beültetett a kocsijába és elindultunk valamerre.

Happy bday Hazza:DD

Ezennel is szeretnék NAGYONAGYONAGYON sok Boldog Születésnapot kívánni a mi kis énekes pacsirtánknak:DDDHappy Bday Hazza<3

5.Rész Minden rosszban van valami jó.

Sziasztok!Kicsi késéssel de meghoztam az  az új részt.Bocsi,hogy még most nincs nagy szerepe Oliviának de a kövi résznek nagy részét az Ő szemszögéből fogom írni.Nem szokásom a részeknek címet adni de ennek most fogok mivel erre ez az egy mondat nagyon is illik.Igen és a szereplőkbe még ma beteszem Olíviát is!


2.héttel később már Londonban



Patty szemszöge.

-Bazd meg Niall nem értem,hogy kaphattad meg a jogsid-Dühöngtem a szőke mellet.Sajnos a többiek nem értek rá ezért a Szöszi felajánlotta,hogy majd ő elvisz beiratkozni a suliba.-Most minek jöttünk fel az autópályára?-Kérdeztem a kis ártatlan Niall-től.Oda sem figyelve rám vezetett tovább.Inkább ráhagytam a dolgot és fejem az ablaküvegnek döntöttem.Szemeim lecsuktam és sikerült elaludnom.Egy éles kerék csikorgásra keltem.Szemeim kinyitottam és szétnéztem.Mikor megláttam a kocsi előtt fekvő lányt kezeim szám elé kaptam.Gyorsan kiszálltam a kocsiból és odarohantam hozzá.
-Hé-hé hallasz engem?-Szólítgattam az előttem elterülő lányt.Nyöszörgött valamit de nem értettem.-Niall hívd már a mentőket.-Fordultam a hátam mögött álló srác felé.Ő megrázta a fejét majd a lányt az ölébe kapva vitte a kocsihoz.Berakta őt a hátsó ülésre majd beült a volán mögé.Én hátra ültem a lányhoz.Niall vezetési technikájának hála gyorsan beértünk a kórházba.Azonnal egy orvosért rohant el aki elég hamar ki is ért.A lányt bevitték a műtőbe ahol gondolom én ellátták a sebeit.
-Fel kellene hívni a többieket.-Jelentette ki Niall mire ránéztem egy amolyan"akkor tedd azt"nézéssel. Megforgatta a szemeit majd lement gondolom a büfébe.
-Jó napot maga Olivia Fly hozzátartozója?-Kérdezte egy kedves orvos.Bólintottam egyet.-A kisasszony szerencsésen megúszta a balesetet.Kisebb karcolások keletkeztek a hátán és a lábán.Akár holnap haza is mehet.Ha kijöttek a nővérek be lehet hozzá menni.-mosolygott rám majd elment a gondolom a többi beteghez.
-Na mi van vele?-érdeklődött Niall akinek két nagy szendvics volt a kezében.
-Először is remélem az egyik az enyém másodszor pedig megúszta karcolásokkal és holnap hazamehet.És ha kijöttek a nővérek bemehetünk hozzá.-mondtam neki.Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el a száját majd az egyik szendvicset oda adta nekem.
-Ja amúgy a srácok egy 5 perc múlva itt vannak.-mondta teljesen teli szájjal.Bólintottam egyet majd én is hozzá láttam a szendvicshez.Mikor a fiúk ideértek a falat megakadt a torkomon.Harry mellet Alice állt.Alice a bátyám "barátnője" de akkor mit keres itt?És még valami.Miért Harryvel és miért fogják egymás kezét?
-Pati te hogy-hogy itt vagy?-jó pofizott Alice.
-Ezt én is kérdezhetném tőled.-vetettem oda félvállról.Harry küldött felém egy gyilkos pillantást.Nem volt kellemes de bármi áron kiállok a bátyámért.Telefonom csörögni kezdett.Gyorsan kikaptam a zsebemből.A képernyőn Balázs neve villogott.Egy elszánt mosolyt küldtem Alice-nek majd megnyomtam a zöld gombot.
-Sziia bátyus-köszöntem vidáman.
-Szia hugi.Csak azért hívlak,hogy itthon vagyok anyuék dolgozni de te sehol.Szóval ki vele.-nem láttam de tudtam,hogy mosolyog.
-Hát az tudod úgy volt,hogy mentünk Niall-el beiratkozni a suliba de ő volt olyan ügyes és elütött egy lányt és most itt vagyunk a kórházban.Ja igen és ez nem minden.-itt kicsit eltávolodtam a többiektől majd fojtattam.-nah szóval ez nem telefon téma.Ide tudnál jönni?
-Persze akkor egy fél óra és ott vagyok.Szia-köszönt el majd le is tette a telefont.Visszaballagtam a többiekhez majd közöltem velük,hogy bemegyek Oliviához.Mikor bementem már eszméleténél volt.
-Szia Olivia a nevem Patrícia de nyugodtam szólíts csak Patinak.-mosolyogtam rá kedvesen amit ő viszonzott is.
-Szia Pati-köszönt ő is kedvesen.
-Figyelj én sajnálom,hogy ez történt veled.-néztem rá nagy szemekkel.-De van itt valaki aki még nálam is jobban sajnálja.
-Nem ez nem az ő hibája volt.Én voltam figyelmetlen.-nevetett fel kicsit kínosan.-Tudod most szakítottam a barátommal és el kellett menekülnöm mert egy szadista állat.De már minden oké.-mosolyodott el keserűen.
-Hidd el teljesen átérzem amit te is most.Magányt,űrt,fájdalmat.Én is hasonló helyzetben vagyok csak az enyémmel az a baj,hogy nap mint nap látom őt és most pedig barátnője van.De az egészben a cink,hogy a csaj a bátyám állítólagos barátnője.Várj valaki hív.-Mondtam neki majd elővettem a telefonom.Megint Balázs nevét írta ki.Megnyomtam a zöld gombot majd csak elhadarta,hogy itt van de nem engedik fel.Elnézést kértem Oliviától majd kimentem.Niall-hoz fordultam majd intetem neki,hogy menjen be hozzá.Mikor leértem a recepciónál ott állt a bátyám.
-Elnézést a kellemetlenségért velem van-mentem oda hozzájuk majd karon ragadtam a őt.El gondolkoztam jó ötlet e őt kitenni annak,hogy így tudja meg a "barátnője "megcsalja őt.De a düh és a kétségbeesés vezérelt.Amint felértünk Balázs köpni nyelni nem tudott ugyanis a szerelmes párocska épp egymást falta.
-Alice?Te mi a francokat művelsz?-kérdezte bátyám a dühtől elsötétült szemekkel.Egy pillanat alatt történt minden.Balázs odament Harry-hez és akkorát behúzott neki mint még soha senkinek sem.
-Hé haver nyugi most mi van a csaj szingli volt de már nem.Fogd fel elvesztetted mikor kidobtad.-bátorodott fel Harry is.
-Hogy mi van?Ezt nem hiszem el.Képes voltál azt hazudni egy odaadó srácnak,hogy nincs senkid a bátyámnak meg azt,hogy szereted.Na szép mondhatom.Azt hittem,hogy te nem ilyen vagy de látom már tévedtem.-Köptem a szavakat Alice arcába.Azt sem tudtam mit teszek de muszáj voltam pofon vágni őt hátha akkor észhez tér.
-Te mit képzelsz magadról hmm?Idejössz eljátszod,hogy te vagy a szent szűz közben ez nem így van.A bátyád tudd arról,hogy rászoktál a cigire?És arról,hogy hányszor eljártál bulizni ameddig ott voltál New Yorkban?-Nézett rám elszántan.
-A cigiről tud a bátyám.Ugyanis az nyílt titok,hogy rászoktam de nem New Yorkban.És mi az,hogy minden este bulizni voltam?Ha nagyon érdekel a srácokkal voltam a koncertek próbáin,és képzeld mindig otthon aludtam ameddig kint voltam.De te ezt honnan tudnád?Mivel éjszakai műszakot nyomtál a bárban?Khm..khm.-Köszörültem meg a torkom.Alice tátott szájjal nézett rám.-Emlékszel mikor azt mondtad,hogy követett téged valaki kocsival,na az én voltam.Nem voltam biztos benne,hogy tényleg ott dolgozol vagy nem de most már tiszta lett a kép.Gratulálok.Ki tudja hányszor csaltad meg Harryt és Balázsról már inkább ne is beszéljünk.-Alice fortyogott a dühtől amit ki akart engedni azzal,hogy pofon vág de Harry elém lépett és lefogta őt.
-Ha bántani mered nem állok jót magamért.-Sziszegte a fogai között.
-Még véded is őt?Ezt nem hiszem el,én vagyok a csajod és nem ő vagy javíts ki ha tévedek.-kicsit meglepett  a csaj.Ahhoz képest,hogy itt áll a bátyám nem is foglalkozik azzal,hogy kibeszélje magát.Nem inkább Harryt próbálja meggyőzni arról,hogy nem helyes amit tesz.
-Tudod mit Alice nem érdekelsz.Sosem érdekeltél te csak egy kellék voltál számomra,hogy enyhítsek a fájdalmamon.-mondta Harry az előtte álló csajnak aki úgy nézett rá mintha azt se értené amit mondott.-Igen jól halottad fájt,hogy a lány akit szeretek nem szeret viszont.-könnyes volt neki a szeme de már nekem is.Nem értem,hogy nem lehet egy ilyen srácot mint Harryt szeretni.Nagy levegőt vett majd kifújta azt.-Szóval ennyi volt.Szakítok veled.
-Ahogy én is.Nem kell nekem egy olyan valaki aki megcsal.-több se kellet Alice-nek elment.Remélem örökre.Harry elment majd halottam ahogy egy ajtó becsapódik.Jobbnak láttam ha utána megyek,nem szeretném ha bármi baja esne.A férfi mosdóból jöttek a hangok.Mikor beléptem megláttam a földön ülni.Fejét a kezébe temette és ha jól láttam és halottam sírt.Odamentem és leültem mellé.Felnézett rám szikrákat szóró tekintettel.
-Kérlek csak egy kérdésemre válaszolj de arra őszintén.-bólintottam egyet majd biztatás kép rámosolyogtam.-Miért jöttél Londonba ha a fiú akit szeretsz az Magyarországon van?-lefagytam.Ezt ő mégi honnan veszi?
-Azért jöttem ide mert a szerelem nem Magyarországon talált rám hanem New Yorkba de ő nem ott él csak egy hetet voltak ott.Ő valójában Londonban él és fáj őt szomorúnak látnom azért mert teljesen félre érti a helyzetet.-szorítottam meg a kezét.
-Ezt úgy érted,hogy..?-mondta volna még tovább de félbe szakítottam.
-Igen úgy-mosolyogtam rá most már őszintén.Közelebb hajolt hozzám majd szinte az ajkaimra suttogta.
-Nem tudod mióta várom már ezt a pillanatot.-Miután ezeket kimondta ajkait enyémekre helyezte és lágyan mégis szerelmesen megcsókolt.Mikor elváltunk mosolyogva dőltem mellkasára.
-Már New Yorkban is elakartam mondani de reménytelennek látszott.-néztem fel gyönyörű smaragdzöld szemeibe.-Szeretlek.-mondtam ki azt a bűvös szót.Szíve ezerrel kezdett kalapálni ami megmosolyogtatott
-Én is szeretlek-nyomott egy puszit a fejemre.