Sziasztok! Tudom- tudom nagyon régen volt rész de közbe jött egy két szóbeli ami fontosabb volt mint a blog. Mivel nagyon sok kimarad ezért a tőlem megszokottól hosszabb részt hoztam.
#ImádlaktiteketWiw
A felhők vattacukorként lebegnek a repülő gép szárnya körül. Épp Japán felé tartok Zayn-nel és Perrie-vel. Hogy én hogy a búbánatba kerültem ide? Minden a koncerten kezdődött amikor megláttam őket. Azóta túl vagyok rengeteg veszekedésen, annál is több letoláson, és egy pofonon. Az utóbbit Taylor-tól kaptam amiért úgy döntöttem, hogy most eljöttem velük. Annyiszor kértek az elmúlt napokban, hogy már nem tudtam nemet mondani. A letolásokat általában Perrie-től kaptam mert se szó se beszéd leléptem, és soha nem mentem el velük sehova, Zayn-nel pedig a stílusom és a koncert miatt veszekedtem rengeteget. Miatta próbálok úgy viselkedni mint régen de ez nem megy egyik napról a másikra. A drogokról nem tud és részben emiatt nem megy az önmagamra találás. Nehéz letenni a tablettákat de próbálkozom vele.
#ImádlaktiteketWiw
A felhők vattacukorként lebegnek a repülő gép szárnya körül. Épp Japán felé tartok Zayn-nel és Perrie-vel. Hogy én hogy a búbánatba kerültem ide? Minden a koncerten kezdődött amikor megláttam őket. Azóta túl vagyok rengeteg veszekedésen, annál is több letoláson, és egy pofonon. Az utóbbit Taylor-tól kaptam amiért úgy döntöttem, hogy most eljöttem velük. Annyiszor kértek az elmúlt napokban, hogy már nem tudtam nemet mondani. A letolásokat általában Perrie-től kaptam mert se szó se beszéd leléptem, és soha nem mentem el velük sehova, Zayn-nel pedig a stílusom és a koncert miatt veszekedtem rengeteget. Miatta próbálok úgy viselkedni mint régen de ez nem megy egyik napról a másikra. A drogokról nem tud és részben emiatt nem megy az önmagamra találás. Nehéz letenni a tablettákat de próbálkozom vele.
- Patrícia figyelsz te rám egyáltalán? - lóbálja előttem idegesen kezét az előbb említett személy. Ha tekintettel ölni lehetne Zayn a vitánk óta legalább 5-ször megtette volna.
- Bocsi, elkalandoztak a gondolataim. - szabadkozom amit egy szemforgatással viszonoz.
- Oké nincs gond de kérlek figyelje egy kicsit. - bólintok kérésére. Közben megszólal az a jól ismert hang,hogy hamarosan leszállunk kapcsoljuk be az öveinket. Engedelmeskedünk neki majd újra Zayn-re emelem a tekintetem. - Szóval akkor ahogy megbeszéltük. Te a tőlünk nem messze lévő hotelben szállsz meg Perrie-vel és Jade-del. Holnap pedig találkozunk az állat kertben. Egy kocsit küldök majd eléd és elhozz. Az egész lényege, hogy senki ne tudja meg, hogy Ausztráliában vagy. Rendbe? Próbálj meg kicsit háttérbe szorulni. - darálta le tervét egy szuszra.
- Parókát ne vegyek fel esetleg? - teszem fel a kissé gúnyos kérdésem. - Ha annyira nem akarod, hogy tudják, hogy veletek vagyok Ausztráliában minek kellet eljönnöm. A menedzsment így is ki van rám bukva amiért a turné előtt csapot papot magam mögött hagyva veletek leléptem. - emelem meg kissé a hangom. Zayn szúrós szemekkel néz rám ami régen talán meghatott volna de mára cseppet sem érdekel.
- Őszintén, szerinted a semmiért rángattalak el? Megmondtam, hogy Harry-t csak te tudod helyre rakni! Miattad nem beszél Louis-val és miattad romlott meg a kapcsolata a családjával is! - kiabálja Zayn.
- Igazad van! Egyszerűbb rám kenni mindent mint belásd, hogy a rajongók azok akik ezt tették! - emelem feljebb én is a hangom.
- A rajongóinkat ebbe ne ártsd bele! - vörösödik el az arca.
- Jaj Zayn kérlek! Nem minden rajongó olyan amilyennek te látod! Néhányan azt az elvet vallják, hogy ők ketten melegek! Szerinted miért van ez az egész? Mert leléptem vagy mert melegnek hiszik őket? - halkítom egy kicsit lejjebb a hangom. Szikrákat szóró tekintettel fordulok az arab srác felé aki szint úgy gyilkos pillantásokat vet rám.
- Oké! Elég legyen.- szól közbe Perrie. Az út további fele feszült hangulatba telik amit még a kocsiban is lehet érezni. A szerelmes pár érzelmes búcsút vesz egymástól ameddig én majdnem a mellettem lévő kukába okádtam.
- Tudom, hogy nagyon szerelmesek vagytok de ha nem akarjuk, hogy bárki észre vegyen be kéne menni. - szólalok meg mikor már látom, hogy páran megfigyelik a kocsit és engem is. A párocska mit sem törődve tovább "búcsúzkodnak" ezért úgy döntök, hogy bemegyek. A recepción egy aranyos idősebb néni ül. Mikor a pult elé állok igazi szívből jövő mosollyal néz rám.
- Szervusz kedvesem. Miben segíthetek? - kérdezi teljes nyugalommal.
- Jó napot. Malik néven van foglalásom. - mondom teljesen kivirultan. Nem tudom, hogy a reptér mosdójában bekapott bogyók vagy az aula és a nő kisugárzása miatt van.
- Ó igen. Malik. 3 fős lakosztály egy hétre. Sajnálom de az úr kérésére csak neki vagy a menyasszonyának adhatom oda a kulcsokat. - néz rám sajnálkozva. Egy szemforgatás után bólintok majd az egyik lila színű fotelbe ülök. Míg Perrie - re várok kicsit körbe nézek. A bejárat egy hatalmas üvegajtó amelyen tökéletesen kilátni de be valószínűleg nem. A recepciós pult szintúgy lila pont mint a fotelek, az aula közepén egy hatalmas üveg csillár lóg ám a fényt nem ez adja hanem a falakba beépített kicsi lámpák. A falak bézs színűek csak elszórva található rajta néhány lila minta.
Pár perccel később Perrie lép be és a pulthoz sétálva kéri el a kulcsokat. Mikor megkapja körbe néz, tekintete megállapodik rajtam majd felém indul.
- Jössz? - biccent a lift felé. Felállok a kényelmes ülő alkalmatosságról majd a bőröndömet magam mögött húzva elindulok a szőkeség felé.
- Őszintén, szerinted a semmiért rángattalak el? Megmondtam, hogy Harry-t csak te tudod helyre rakni! Miattad nem beszél Louis-val és miattad romlott meg a kapcsolata a családjával is! - kiabálja Zayn.
- Igazad van! Egyszerűbb rám kenni mindent mint belásd, hogy a rajongók azok akik ezt tették! - emelem feljebb én is a hangom.
- A rajongóinkat ebbe ne ártsd bele! - vörösödik el az arca.
- Jaj Zayn kérlek! Nem minden rajongó olyan amilyennek te látod! Néhányan azt az elvet vallják, hogy ők ketten melegek! Szerinted miért van ez az egész? Mert leléptem vagy mert melegnek hiszik őket? - halkítom egy kicsit lejjebb a hangom. Szikrákat szóró tekintettel fordulok az arab srác felé aki szint úgy gyilkos pillantásokat vet rám.
- Oké! Elég legyen.- szól közbe Perrie. Az út további fele feszült hangulatba telik amit még a kocsiban is lehet érezni. A szerelmes pár érzelmes búcsút vesz egymástól ameddig én majdnem a mellettem lévő kukába okádtam.
- Tudom, hogy nagyon szerelmesek vagytok de ha nem akarjuk, hogy bárki észre vegyen be kéne menni. - szólalok meg mikor már látom, hogy páran megfigyelik a kocsit és engem is. A párocska mit sem törődve tovább "búcsúzkodnak" ezért úgy döntök, hogy bemegyek. A recepción egy aranyos idősebb néni ül. Mikor a pult elé állok igazi szívből jövő mosollyal néz rám.
- Szervusz kedvesem. Miben segíthetek? - kérdezi teljes nyugalommal.
- Jó napot. Malik néven van foglalásom. - mondom teljesen kivirultan. Nem tudom, hogy a reptér mosdójában bekapott bogyók vagy az aula és a nő kisugárzása miatt van.
- Ó igen. Malik. 3 fős lakosztály egy hétre. Sajnálom de az úr kérésére csak neki vagy a menyasszonyának adhatom oda a kulcsokat. - néz rám sajnálkozva. Egy szemforgatás után bólintok majd az egyik lila színű fotelbe ülök. Míg Perrie - re várok kicsit körbe nézek. A bejárat egy hatalmas üvegajtó amelyen tökéletesen kilátni de be valószínűleg nem. A recepciós pult szintúgy lila pont mint a fotelek, az aula közepén egy hatalmas üveg csillár lóg ám a fényt nem ez adja hanem a falakba beépített kicsi lámpák. A falak bézs színűek csak elszórva található rajta néhány lila minta.
Pár perccel később Perrie lép be és a pulthoz sétálva kéri el a kulcsokat. Mikor megkapja körbe néz, tekintete megállapodik rajtam majd felém indul.
- Jössz? - biccent a lift felé. Felállok a kényelmes ülő alkalmatosságról majd a bőröndömet magam mögött húzva elindulok a szőkeség felé.
*
Reggel a nap sugarai vidáman játszottak az arcomon, igaz a hangulatom egy cseppet sem volt ilyen derűs. A tegnapi nap után meg pláne. Épp, hogy beértünk csörög a telefonom és ki más hívna mint Joe a menedzserem. Kitalálta, hogy van 2 napom Japánban utána vissza kell mennem ugyanis nem hajlandó eltörölni az első koncertet. Ám ez azt is jelenti, hogy drága Zayn terve ismét kudarcba fulladt. Miért is? Mert az ő zseniális ötlete szerint pár napig csak a hotel és az állatkert között ingázok, hogy vele és a többi sráccal - Harry kivételével- tudjak beszélgetni.
- Oké álom szuszék talpra mert ma még sok dolgod van. - ugrik be az ajtón Louis. Igen jól olvastátok Ő. Tegnap a mi kis agyafúrt barátunk úgy döntött, hogy követi Zayn-t, hogy megtudja miért ennyire titokzatos. Hát meg is tudta. Innentől pedig muszáj volt őt beavatni mindenbe. - Na ebből elég lesz! Le a takaróval, ki az ágyból, is iszkiri öltözni. - rántja le rólam a takarom és tapsol kettőt.
- Jó-jó fent vagyok. - mászok ki az ágyból a szememet dörzsölgetve, közben próbálok nem elesni a lábam köré tekeredett lepedőben. Mikor rengeteg hiába való próbálkozás után végre sikerül kiszabadulnom az egyik bőröndömhöz sétálok és kiveszek belőle egy fekete nadrágot és egy karácsonyi égőkkel díszített felsőt, a másikból pedig egy kabátot és egy szegecsekkel díszített magassarkú bakancsot.
- Louis lennél szíves kimenni fel szeretnék öltözni. - szólok neki mikor elkezdem levenni a rövid nadrágom de ő nem mozdul. Megrázza magát majd kihátrál a szobából és becsukja az ajtót. Magamra veszem a ruháimat majd a táskámba pakolok pár szál cigit és egy-kéttő tablettát. Mielőtt kimennék egy gyors alap sminket magamra kenek. Miközben a tükörben figyelem a mozdulataim akaratlanul is az ujjamon lévő gyűrűre téved a tekintetem. Óvatosan lehúzom a gyűrűs ujjamról s a belsejében lévő gravírozást figyelem. "You're my everything". Hiába telt el majdnem kettő év mégis tisztán emlékszem mikor elvitt bemutatni a családjának és oda adta. Megfogadtam neki, hogy csak akkor veszem le a gyűrűt ha megszűnik az iránta érzett szerelmem.Ma találkozom vele újra annyi ideje és fogalmam sincs mi lenne a helyes. Viselni vagy itt hagyni? Végül vissza csúsztatom az ujjamra ahová való.
A nappaliból kiabálás hallatszik, amikor kilépek a folyosó fal takarásából már tudom miért. Mindkét banda a nappaliban ül és figyelik a középen csapkodó és kiabáló fiút. Mielőtt bárki észre venne vissza lépek a fal mögé és hallgatom mi folyik ott.
-Komolyan Zayn? Idehoztad? Megmondtam, hogy nem vagyok rá kíváncsi! Anno tönkretett mindent! Se szó, se beszéd lelépett! És most azt várjátok el tőlem, hogy üljek le vele beszélgetni? Kösz de nem.- Hallom Harry mély hangját amit most nem éneklésre hanem kiabálásra használ.
- Harry, nem érted mit mondunk? Tisztán emlékszünk mikor vissza jöttetek Holmes Chaple-ből és te arról áradoztál, hogy oda adtad neki a gyűrűt és ő mint mondott.- Szólalt fel Liam az érdekemben.
- És ez most, hogy jön ide?- Tette fel indulatosan a kérdést Harry.
- Úgy jön ide, hogy még mindig hordja! - kiáltott fel Louis. - Harry térj már észhez. Azért jött ide, hogy tisztázza a dolgokat te pedig el akarod üldözni. Azt hiszed másik srác miatt hagyott itt téged de ez nem igaz. Most az, hogy egyszer hírbe hozták őt a sminkesével nem jelent semmit. - Louis-nál itt szakadt el a cérna ahogy nálam is.
- Most mond el ugyanazt a szemembe amit az előbb a többieknek is. - kérem Harry-t miközben kilépek a fal takarásából. Zöld szemei tágra nyíltak ám ez pillanatokkal később megváltozik és dühösen merd rám.
- Ha előbb hallottad minek akarod újra hallani? - kérdezi bunkón.
- Mert szeretlek Harry! Mond a szemebe amit az előbb és az első géppel haza utazok. - Nézek elszántan a szemébe.
- Louis lennél szíves kimenni fel szeretnék öltözni. - szólok neki mikor elkezdem levenni a rövid nadrágom de ő nem mozdul. Megrázza magát majd kihátrál a szobából és becsukja az ajtót. Magamra veszem a ruháimat majd a táskámba pakolok pár szál cigit és egy-kéttő tablettát. Mielőtt kimennék egy gyors alap sminket magamra kenek. Miközben a tükörben figyelem a mozdulataim akaratlanul is az ujjamon lévő gyűrűre téved a tekintetem. Óvatosan lehúzom a gyűrűs ujjamról s a belsejében lévő gravírozást figyelem. "You're my everything". Hiába telt el majdnem kettő év mégis tisztán emlékszem mikor elvitt bemutatni a családjának és oda adta. Megfogadtam neki, hogy csak akkor veszem le a gyűrűt ha megszűnik az iránta érzett szerelmem.Ma találkozom vele újra annyi ideje és fogalmam sincs mi lenne a helyes. Viselni vagy itt hagyni? Végül vissza csúsztatom az ujjamra ahová való.
A nappaliból kiabálás hallatszik, amikor kilépek a folyosó fal takarásából már tudom miért. Mindkét banda a nappaliban ül és figyelik a középen csapkodó és kiabáló fiút. Mielőtt bárki észre venne vissza lépek a fal mögé és hallgatom mi folyik ott.
-Komolyan Zayn? Idehoztad? Megmondtam, hogy nem vagyok rá kíváncsi! Anno tönkretett mindent! Se szó, se beszéd lelépett! És most azt várjátok el tőlem, hogy üljek le vele beszélgetni? Kösz de nem.- Hallom Harry mély hangját amit most nem éneklésre hanem kiabálásra használ.
- Harry, nem érted mit mondunk? Tisztán emlékszünk mikor vissza jöttetek Holmes Chaple-ből és te arról áradoztál, hogy oda adtad neki a gyűrűt és ő mint mondott.- Szólalt fel Liam az érdekemben.
- És ez most, hogy jön ide?- Tette fel indulatosan a kérdést Harry.
- Úgy jön ide, hogy még mindig hordja! - kiáltott fel Louis. - Harry térj már észhez. Azért jött ide, hogy tisztázza a dolgokat te pedig el akarod üldözni. Azt hiszed másik srác miatt hagyott itt téged de ez nem igaz. Most az, hogy egyszer hírbe hozták őt a sminkesével nem jelent semmit. - Louis-nál itt szakadt el a cérna ahogy nálam is.
- Most mond el ugyanazt a szemembe amit az előbb a többieknek is. - kérem Harry-t miközben kilépek a fal takarásából. Zöld szemei tágra nyíltak ám ez pillanatokkal később megváltozik és dühösen merd rám.
- Ha előbb hallottad minek akarod újra hallani? - kérdezi bunkón.
- Mert szeretlek Harry! Mond a szemebe amit az előbb és az első géppel haza utazok. - Nézek elszántan a szemébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése